10 éven belül Közép-Európa elsőszámú agráregyeteme lenne a MATE

2021. február 1-jén létrejött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, amely közhasznú magán felsőoktatási intézményként folytatja működését. Az intézmény fenntartója a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány.

A Kuratórium elnöke Dr. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója; tagjai: Dr. Nagy István, agrárminiszter; Lázár János, országgyűlési képviselő, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos; Dr. Horn Péter, rector emeritus, az MTA rendes tagja és Dr. Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja.

A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem újra-alapítása, amely 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez 2021. február 1-jén csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs központ 11 kutatóintézete, így megvalósul az oktatás és a kutatás szorosabb integrációja is.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) így nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem - a tervek szerint - az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává is válik.

Január elején a Kuratórium tagjai a MATE megbízott rektorával közösen tartott online sajtótájékoztatójukon vázolták fel elképzelésüket az egyetem jövőjét, illetve az egyetemmel történő együttműködést illetően.

Beszámoltak a közös jövőképről, amelynek értelmében az egyetem Közép-Kelet-Európa vezető agrár-fókuszú intézményévé válhat az elkövetkező években, nagy hangsúlyt fektetve a piaci igényeknek megfelelő gyakorlati oktatás és a kutatási-fejlesztési tevékenység erősítésére. A megindult átfogó megújulási program során az egyetem számíthat a kuratórium tagjainak sokoldalú szakmai és üzleti-vezetői tapasztalatára.

Néhány gondolat, ízelítőül az elképzelésekből:

Csányi Sándor: Agrárfókuszú képzést tervezünk megvalósítani. De olyan kiegészítő képzésekre is lehetőség lesz, amelyek segítségével a végzett hallgatók a vidéki értelmiség bástyái lehetnek majd. Ilyen például a pedagógiai, művészeti képzés.”

Nagy István: „Az agrár-nemzedékváltás gördülékenyebbé tétele a magyar mezőgazdaság jövője szempontjából alapvető fontosságú. Hazánk biztonságos élelmiszertermelését veszélyeztetheti, ha a gazdaságok utódlása nem vagy nem megfelelően megy végbe.”

Bedő Zoltán szerint felértékelődött a kutatás szerepe. Jelentős pályázati források állnak rendelkezésre, hogy stratégiailag kiemelt témákban támogassák a K+F+I tevékenységet. Az egyetem fejlődésének kulcsát abban látja, hogy ezeket a forrásokat az intézmény minél hatékonyabban használja fel.

Horn Péter hangsúlyozta az ország nagy részét lefedő vidéki campusok megerősítésének fontosságát. Ezek történelmileg is jelentős szerepet játszottak a vidék fejlesztésében, és a jövőben is jelentősen hozzájárulhatnak a helyi közösségek és gazdaság gyarapításához.

Lázár János kiemelte: Magyarország legfontosabb nyersanyaga az édesvíz és a termőföld. Ennek következtében az agrárium és az élelmiszeripar nemcsak a vidékfejlesztés, hanem a nemzeti szuverenitás alappillére is.

Gyuricza Csaba megbízott rektor felvázolta az elkövetkezendő években megvalósítandó fejlődési program elemeit, és hangsúlyozta, hogy az egyetem vezetősége és közössége bizakodva tekint a kuratóriummal való közös munka elé. „Olyan jól képzett szakemberek kibocsátása a küldetésünk, akik képesek az elkövetkező évtizedekben a magyar agrárium és gazdaság erejét és befolyását növelni – határokon innen és túl. Legyen szó termelésről vagy feldolgozásról, az agrárium a 21. század meghatározó nemzetstratégiai eleme kell, hogy legyen, ezért a célunk sem lehet kisebb, mint hogy 10 éven belül Közép-Európa elsőszámú agráregyeteme legyünk."