10 ezer köbméter követ szállítanak a Tihanyi-félszigethez a halak és a biológiai sokféleség miatt

Látványos építkezés zajlik a Tihanyi-félsziget nyugati oldalán a Sajkodi sorként ismert sétaút előtt. Nagy uszályokról pakolnak markolóval követ a Balatonba. 10 ezer köbméter kőből építenek mesterséges zátonyokat a halaknak. Az új ívási felületek a süllő, a kősüllő, a balin a vágó durbincs és több keszegféle szaporodását segítik elő. Továbbá az ikrából kikelő ivadék számára jelentenek búvóhelyet a kövek között lévő rések, ennélfogva a beruházástól a produkció növekedését várják.

A Balatoni Hajózási Zrt., mint kivitelező, több helyszínen folytat halak mesterséges ívóhelyeinek telepítésével kapcsolatos vízi munkát a Tihanyi-félsziget körül. A süllő,a balin, a vágó durbincs és több keszegféle szaporodását, a biodiverzitást növelő és fenntartó fenékkő szórások létesítésével járó hajózási tevékenységhez a Magyar Országos Horgász Szövetség kérelmére a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Balatoni Vízügyi Kirendeltség adott vagyonkezelői hozzájárulást. A területen létesítendő műtárgyak (fenékkő szórás) nem vízjogi engedély köteles létesítmények. Tekintettel arra, hogy a tevékenységre mind a vagyonkezelői hozzájárulás, mind az egyéb kötelező jogszabályi feltételek fennállnak, ezért Budapest Főváros Kormányhivatala engedélyezte a vízi munkavégzést a Balaton jelölt szakaszán. A hivatal által kiadott engedély a hajózási tevékenység végzésére és a vízi közlekedés forgalmi szabályozására vonatkozik. A tevékenységről, valamint annak pontos helyéről a hivatalos tájékoztatást a hivatal a hajósoknak szóló hirdetményben a jogszabályban előírt módon közzétette - írta a Balatontipp.

Egy kormányhatározatból az is kiderült, hogy a MOHOSZ a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-vel konzorciumban nyert támogatást a projektre. Nagy Gábor horgászati ágazatvezető tájékoztatása szerint a projekt a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) keretében, a Magyar Országos Horgász Szövetség, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és a Szent István Egyetem hármas konzorciumában valósul meg. A munkálatok célja új ívó- és élőhelyek létrehozása több balatoni halfaj számára.

Keszeg, vágó durbincs, balin és süllők

A Balatonban található köves „akadókon” tapasztalataink szerint a süllő, a kősüllő, a balin a vágó durbincs és több keszegféle is ívik. Ezek a fajok szaporodását segítik elő az új ívási felületek. Továbbá az ikrából kikelő ivadék számára búvóhelyet jelentenek a kövek között lévő rések, ennélfogva a beruházástól a produkció növekedését várhatjuk. Az akadók élőhelyet biztosítanak alacsony rendű táplálékszervezeteknek is. Valamint vándorkagylóval sűrűn belepettek, így ideális táplálkozóhelyként szolgálnak a pontynak, és több keszegfélének is. Összességében elmondható, hogy a Balaton egyéb, homogén aljzatú medréhez képest az akadók jelentősen emelik a biodiverzitást, szerepük – balatoni léptékkel mérve – a tengeri korallzátonyokhoz hasonlítható – írta az ágazatvezető.

Közel 500 milliós beruházás

A projekt során 8 db víz alatti kövezés jön létre, melyek mérete 800 és 1600 m2 közötti. Egy-egy akadóhoz 1000-1300 m3 térfogatú vízépítési terméskövet használnak fel. A MAHOP által biztosított támogatás a 8 önálló projekt 491,5 millió forintos összes beruházási értékének 50 százalékát finanszírozza, a másik 50 százalékot a konzorciumi tagok saját hozzájárulása fedezi. Az ívási időszakban időszakosan kíméleti területet jelölhetünk ki az akadóknál, de a horgászati lehetőségek ezen kívül változatlanok lesznek – vélekedett Nagy Gábor. A teljes cikk a balatontipp.hu oldalon olvasható el.