10 új génmódosított szervezetet engedélyezett az EU élelmiszerként is

5 új kukorica és egy új szójabab került be az Európai Unióban felhasználható génmódosított termékek közé, egy repcének és egy kukoricának pedig megújították az engedélyét. Az engedélyek a köztermesztésre nem terjednek ki, ezzel továbbra is csak az import GMO-k feldolgozását tették lehetővé Európában.

Az Európai Bizottság 10 genetikailag módosított szervezetet (GMO) engedélyezett július végén: 7-et élelmiszergyártásra és takarmánykészítésre (gyapot: GHB614xLLCotton25xMON1598; kukorica 5307; kukorica MON 87403; kukorica 4114; kukorica MON87411; kukorica Bt11xMIR162x1507xGA21; szójabab MON87751). Kettőnek megújították az engedélyét: olajrepce Ms8xRf3 és kukorica 1507xNK603, egy szegfűt pedig díszvirágként engedélyeztek. A géntechnológiával módosított szervezetekből előállított termékekre az EU szigorú címkézési és nyomonkövetési szabályai vonatkoznak - írta az Agrárszektor.

Szigorú ellenőrzésen mentek keresztül a génmódosított szervezetek

Ezek a géntechnológiával módosított szervezetek átfogó engedélyezési eljáráson mentek keresztül, ideértve az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) kedvező tudományos értékelését is - közölte az Európai Bizottság. Hozzátették, hogy az engedélyezés során minden tagállamnak jogában állt véleményt nyilvánítani. A folyamat kimenetele alapján az Európai Bizottságnak jogi kötelezettsége az engedélyezési eljárás lefolytatása. Az engedélyek érvényessége 10 év.

Cikkajánló: Egyre nagyobb a kereslet a GMO-mentes szójára hazánkban is

Korábban arról is írtunk, hogy jócskán nőtt a szója termőterülete és ezzel párhuzamosan a betakarított szójabab mennyisége is az elmúlt években. Magyarország célja a folyamat erősítése, hiszen hazánkban is nagy a kereslet a GMO-mentes takarmány-alapanyagra és külföldön is szívesen vásárolják a magyar szóját – mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár egy szója fajtabemutatón Héderváron még tavaly. A GMO-mentes szójára itthon is egyre nagyobb szükség lenne. A magyar állattenyésztés nagyrészt importból fedezi a fehérjetakarmány szükségletét. Jelenleg meghaladja a szójababtermelést a különböző feldolgozott alapanyagok (szójadara, extrahált szója, stb.) behozatala.

A hazai állattenyésztés fehérjeszükségletének szempontjából a szójadara importja a meghatározó

Ez évente 450-500 ezer tonnát tesz ki. Hazánkba elsősorban az Egyesült Államokból, Brazíliából és Argentínából érkezik szójadara. Magyarországon a szója nagy részét takarmányozásra használják, de jelentős az export is. Az elmúlt években a termelés harmadát-felét adták el külföldre, melynek elsősorban az az oka, hogy az itthon termelt szója GMO-mentes. Ezért nagyon keresett a Nyugat-Európai piacokon. A szójaexportunk meghatározó célországai Németország, Ausztria és Szerbia, de érdemi még a kivitel Horvátország és Olaszország irányába is – írta az Agrárminisztérium.