4265 + 3272 milliárd forint – bőven jut forrás vidékfejlesztésre

Azt szeretnék, ha a vidéki Magyarország lakói a legkisebb falvaktól a megyei jogú városokig egyaránt nyertesei lennének a következő évtizedeknek. 7537 milliárd forint érkezik a magyar vidék erősítésére, fejlesztésére a Közös agrárpolitika (KAP) uniós és hazai forrásai révén 2027-ig – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Történelmi jelentőségű döntés szerinte a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a vidéki települések szempontjából, hogy Magyarország az Európai Unióban adható legmagasabb mértékű nemzeti társfinanszírozást biztosítja nemzeti költségvetéséből az uniós vidékfejlesztési források mellé.

A KAP vidékfejlesztési pillérén keresztül érkező forrásokat így 2021-től a kormány – a korábbi évek 17,5 százalékos támogatása helyett – 80 százalékkal egészíti ki. 2014 és 2020 között egy tagállam sem adott hozzá ennyi pénzt saját költségvetéséből az uniós vidékfejlesztési forrásokhoz, és nagy valószínűséggel ezután sem fog – emelte ki.

A kormány döntése azt jelenti, hogy az elkövetkező hét évben 4265 milliárd forintot fordítanak a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére. Ezzel megháromszorozzák a jelenlegi, 2014 és 2020 közötti Vidékfejlesztési program forrásait, és megújítják a vidéki Magyarországot.

A KAP másik pillére, a jövedelempótló támogatások révén pedig további 3272 milliárd forintnyi, 100 százalékban uniós forrásból segítik a hazai mezőgazdasági szereplőket – tette hozzá. Így a KAP uniós és hazai forrásai révén az elkövetkező kilenc évben összesen mintegy 7537 milliárd forint érkezik a magyar vidék erősítésére, fejlesztésére.

Nagy István kiemelte: a források felhasználásának tekintetében két szakasz következik.

Az első szakasz azt jelenti, hogy már 2021 első felében meghirdetik azokat az új programokat és felhívásokat, amelyekre lehetőség van a 2014 és 2020 közötti szabályok alapján. Az uniós szabályozás 2023-tól változik, az idei és a 2022-es év átmeneti lesz, ugyanakkor a nemzeti társfinanszírozás jelentős megemelése már erre a két átmeneti évre is vonatkozik, és az új költségvetési keret terhére már meghirdethetők új pályázatok.

A második szakasz pedig az, hogy a 2023 és 2027 közötti időszak tekintetében a Közös agrárpolitika stratégiai tervében rögzítik a felhasználás pontos irányait és tartalmi elemeit.

Mindkét esetben széles körű társadalmi konzultációt bonyolítanak majd le, bevonják az érdekelteket a munkába, hogy a magyar vidék lehető legtöbb szereplője érezze magáénak és a maga hasznára válónak a terveiket, elképzeléseiket" – fűzte hozzá.

A tárcavezető megjegyezte, a soha nem látott nagyságrendű források révén természetesen folytatódik a vidéki falvak, kisvárosok infrastruktúrájának megújítása, a közösségekre épülő és élhető vidéki Magyarország építése.

Azt szeretnék, ha a vidéki Magyarország lakói a legkisebb falvaktól a megyei jogú városokig egyaránt nyertesei lennének a következő évtizedeknek.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) üdvözli a kormány döntését, miszerint rendelkezésre bocsájtotta azokat a nemzeti forrásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az elmúlt évtized agrárgazdasági sikereit a következő évtizedben is az agrárium még dinamikusabb fejlődése kövesse.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a 2018-ban kiadott, többéves fejlesztési javaslatcsomagukban részletesen kifejtették, hogy melyek azok a lépések, amelyek elengedhetetlenek tagjaik versenyképességének javításához.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) elnöke szerint ahhoz, hogy ezt a hatalmas összeget valóban a gazdák érdekében okosan használják fel, komoly szervezettségre és összefogásra van szükség.