5 milliárd forintos pályázati keretet hívhatnak le a hátrányos helyzetű települések cégei

5 milliárd forint keretösszegű pályázaton kaphatnak támogatást a fejlesztéseik megvalósításához a hátrányos helyzetű települések vállalkozásai. Erről Varga Mihály pénzügyminiszter mondott el részleteket az egyik legismertebb közösségi médium felületére feltöltött videó-tájékoztatásában. A politikus elmondta, hogy 1200 hátrányos helyzetű település vállalkozói férhetnek hozzá a pályázati forráshoz, ami esetenként 2-60 millió forint között mozoghat.

A magyar kormány weboldala számolt be róla, hogy a támogatásból a vállalkozások új gépeket, eszközöket vehetnek, így fejlesztve cégük technológiai hátterét. Továbbá a megítélt pénzből a dolgozóik képzésére, valamint a bérek egy részének fedezésére is költhetnek. A pénzügyi tárca vezetője azt is közölte: a hátrányos helyzetű települések támogatása évek óta fontos része a kormány gazdaságpolitikájának, és a kormány most a gazdaság újranyitásakor is számít e térségek vállalkozóira. Hozzátette: a beruházások munkahelyeket védenek, a jelenlegi helyzetben pedig minden egyes munkahely számít. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) szóban forgó pályázati kiírásának teljes egészét a Széchenyi 2020 honlapon lehet elolvasni.

A támogatási kérelmet benyújtó szervezetek az együttműködés keretében vállalják, hogy:

• a kapott támogatáson felül önerőből finanszírozzák a projektet;
• projektjük megvalósításával hozzájárulnak a Partnerségi Megállapodásban foglalt célok eléréshez;
• projektjük megvalósításával hozzájárulnak a helyi gazdaságban betöltött szerepük megerősítéséhez, piaci pozíciójuk javításához.

A felhívás indokoltsága és célja:

A felhívás szövege szerint napjainkban a világ, illetve az Európai Unió legtöbb tagországára is igaz, hogy jelentős fejlettségbeli különbségek vannak a városi, illetve a vidéki területek között. A területi egyenlőtlenségek kialakulásának oka, hogy a társadalmi-gazdasági folyamatok térben és időben folyamatosan újrarendeződnek. A korábbi programozási időszakok területi egyenlőtlenségek csökkentését, hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatását célzó intézkedései kapcsán készült értékelések megállapították, hogy a kedvezményezett térségek esetében ugyan megmutatkoztak a javulás jelei, de az intézkedések csak korlátozottan érték el a kitűzött célokat. Az ott működő vállalkozások alacsonyabb abszorpciós képessége, a humán erőforrás problémák, valamint a nagy belső fejlettségi egyenlőtlenségek miatt az átlagosnál jóval kevesebb fejlesztés indult meg.

A hátrányos helyzetű települések vállalkozásainak szerepe

Az ország térségeinek fejlettségében jelentkező különbségek időben viszonylag állandó képet adnak. Évtizedek óta az ország északi-északkeleti és a dél-dunántúli térségei a legelmaradottabbak. Egy térség gazdasági helyzetét és megélhetését az ott működő vállalkozások határozzák meg, azonban a hátrányosabb helyzetű térségek alacsony vállalkozói aktivitással bírnak. 2018. évi KSH adatok alapján ezekben a térségekben az 1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma nem haladta meg a 52-t, míg az országos átlag 77 vállalkozás volt 1000 főre. A 2014-2020-as programozási időszakban a Kormány kihirdette a szabad vállalkozási zónák településeiről szóló 27/2013. (II.12.) Korm. rendeletet. A szabad vállalkozási zónák kialakításával a Kormány elsősorban a leghátrányosabb helyzetű térségek felzárkóztatását szeretné elősegíteni.