6 milliárd kiskérődzőkre, 5 millióval kevesebből lehet öntözni, 4 milliárd jut a magyar borászoknak - itt a decemberi agrártámogatás összefoglaló

Novemberben is több hírben számoltunk be az agrártámogatásokról, amelyekből a termeléshez fontos összeget igényelhetnek a magyar mezőgazdaság tevékeny résztvevői. Szó volt arról, hogyan csökkentené az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényjavaslat a gazdák költségeit, valamint a kiskérődző ágazat jelenlegi uniós és nemzeti támogatásainak kifizetéseiről is. Beszámoltunk róla, hogy 4 milliárd forintos támogatást kap a magyar borágazat, és megírtuk, hogy a bőséges pénzforrás nem minden, javítani kell a termelés hatékonyságát a versenyképesség növeléséhez. Összegyűjtöttük az elmúlt hónap pályázataival, befektetéseivel és kifizetéseivel kapcsolatos anyagait, itt a decemberi agrártámogatás összefoglaló!

5 millió forinttal is kevesebb lehet az öntözéses gazdálkodás költsége 100 hektáron

Az Országgyűlés elé került az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényjavaslat, amelynek a gazdák kérésének megfelelően egyik legfőbb alapelve, hogy az öntözés közérdek – közölte az agrárminiszter a Magyar Távirati Irodával. Nagy István szerint az új törvénnyel az Agrárminisztérium célja az öntözéses gazdálkodás elterjesztése annak érdekében, hogy a gazdák rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az időjárás okozta kihívásokhoz. Így pedig tovább javuljon a mezőgazdasági termelés hatékonysága. A tárcavezető elmondta, hogy az Országgyűlés elé október végén benyújtott törvényjavaslattal elhárulhatnak a hazai birtokszerkezetből adódó, termelői öntözésfejlesztési beruházásokat akadályozó tényezők. Így átlagosan 5 millió forinttal csökkenhet a 100 hektárnyi termőföld öntözéséhez szükséges fejlesztések előkészítési költsége, a beruházások előkészítési időtartama pedig átlagosan 90-120 nappal mérséklődhet.

Közel 6 milliárd forint támogatást kapnak a kiskérődző ágazat szereplői

A kiskérődző ágazat jelenlegi uniós és nemzeti támogatásairól, valamint a Közös Agrárpolitika következő ciklusában várható támogatási forrásokról és elosztási rendszerről is szó volt „A fenntartható állattenyésztés Herceghalomból nézve” címmel megrendezett szakmai konferencián. A NAIK-Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézetének herceghalmi telephelyén tartott eseményen Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára elmondta: az ökoszisztémára gyakorolt hatása miatt kiemelt támogatást érdemel a juhágazat. Az elkülönített mintegy 5,7 milliárd forintból 2,5 milliárdot már ki is fizettek a juh-és kecsketartók beruházásainak támogatására.

Súlyos szabálytalanságokat találtak 8 támogatott agrárszakképző iskola ellenőrzésénél

Nyolc mezőgazdasági szakképző iskola ellenőrzésénél talált hiányosságokat és súlyos szabálytalanságokat az Állami Számvevőszék. Az egyik budapesti iskolánál annyira durva volt a helyzet, hogy a felfüggesztését is kezdeményezték. A budapesti, kaposvári, nyíregyházi, szombathelyi, nagykátai, baktalórántházai, péceli és a Csongrád megyei Ásotthalmon működő agrárszakképző intézmények nem biztosították a nemzeti vagyonnal való átlátható, elszámoltatható gazdálkodást, továbbá nem voltak védve a korrupcióval szemben a 2016-2017 közötti időszakban.

Közel 4 milliárd forint borpromócióra

Nehéz a magyar borok helyzete, ha a világpiacon próbálnának érvényesülni. A piacon ugyanis nagy a verseny, és a magyar termék egyelőre nem áll nyerésre. Különösen támogatás nélkül nem. A világ borpiaca telített, ezért a magyar borok értékesítésének támogatására 12 millió euró értékben borpromóciós programot indít az agrártárca – jelentette be Feldman Zsolt a Magyar Bor 2019/2020 című kötetet is bemutató sajtótájékoztatón. A 2020 első negyedévében induló programmal a tárca segíteni kívánja a jó minőségű magyar borok értékesítését az európai uniós belpiacon és a harmadik országokban is.

A bőséges pénzforrás nem minden, javítani kell a hatékonyságot

Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár Üzletág igazgatója szerint globális bőségről lehet beszélni az agráriumban. Ha pedig megnézzük a magyar mezőgazdaságot, szép számok láthatóak: 1998 és 2017 között két és félszeresére emelkedett a mezőgazdaság kibocsátása. Ez azonban egy inflációt nem követő adat, ha korrigálják azt, akkor mínusz 6 százalék az eredmény. Az eszközvagyon alakulásán jól látszik, hogy a föld átárazása zajlik, ami vételárban és bérleti díjakban egyaránt érzékelhető – mondta a szakember a Világgazdaság Beruházási kényszer az agráriumban című konferenciáján. Az átlagárakat nézve az elmúlt 10 évben megháromszorozódott a termőföld ára. Az eszközvagyon másik jelentős mutatója a gépvagyon. Hazánkban a gépesítettségi színvonal kezdi elérni az európai szintet, és az amortizációt meghaladja. Az ágazati gépberuházások erősen függnek a támogatási ciklusoktól és a finanszírozási környezet is támogatja.