9000 milliárd forint sorsa a tét a magyar agráriumban

Elképesztő mértékben nőnek, illetve ingadoznak a piaci árak és a költségek a szántóföldi növénytermelésben. És ez nemcsak a jövedelmezőséget határozza meg, hanem kockázatossá is teszi a gazdálkodói döntéseket. Az orosz-ukrán háború az agrárpiacokon is rendkívüli helyzetet teremtett, ez elsősorban a növénytermelési ágazatokra gyakorol közvetlen hatást.

Soha nem látott lehetőségeket rejthet a magyar agrárium a gazdák számára, hiszen mintegy 9000 milliárd forintnyi támogatás kerülhet kifizetésre – hangzott el a Portfolio Agrárium 2022 konferencián, amelyről az agrarszektor.hu tudósított.

Nem annyira rossz a helyzet 

Az agráriumban mindig félig tele van a pohár. Van optimizmus az ágazatban. Bármi történik, a gazdák vetnek, pedig sokszor megjósolni sem lehet az árakat – mondta Hollósi Dávid a Takarékbank Zrt. Takarék Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója a kecskeméti konferencián.

Hozzátette, hogy jelenleg 9000 milliárd forintnyi vidékfejlesztési beruházással állnak szemben, de sokakban felmerülhet a kérdés, hogy a kiszámíthatatlan makrokörnyezetben mindez hogyan működhet? Egy biztos: minden létező oldalról (például finanszírozási, beruházási, kifizetési, támogatói stb.) extra teljesítményt igényel a támogatások menedzselése és finanszírozása is.

Szuperciklus van kibontakozóban

A koronavírus-világjárvány hatására már látszik, hogy nyersanyagpiaci szuperciklus van kibontakozóban. De mit is jelent ez? Szuperciklusról akkor beszélünk, ha az árak tartósan, akár egy évtizeden is túlnyúlóan emelkednek a nyersanyagok széles körében.

Ráadásul a korábbiaktól eltérően a jelenlegi szuperciklusban az élelmiszerpiacok nem válnak el a gazdaság egészétől. Jelen pillanatban számos nehézség van jelen, klímaváltozás, koronavírus-járvány, pandémia és már a háború is. Utóbbi pedig tovább fokozta az inflációt, amelyet a fogyasztók a folyamatos áremelkedésben vesznek észre.

Tetőzés 10% körül

Eddig békeidőszakot éltünk, de most az látszik, hogy a fogyasztói árindex 10% körül tetőzhet, az élelmiszerárak viszont jóval magasabbak lesznek. Az ármaximalizálás ellenére is. Ha pedig magas az infláció, és lassul a gazdaság, és ez tartósan velünk is marad, akkor mondani sem kell, hogy az nem vezet jóhoz. 

Innováció kell az agrárfinanszírozásban is

Bár tény, hogy a mezőgazdaságban sok dolog kiszámíthatatlan, a sertéságazatra azonban ez különösen igaz. Nagyon magas a bizonytalansági faktor, rengeteg tényező térítheti el a számításokat.

Hollósi Dávid szerint a finanszírozásban is innovációra van szükség, és nem csak az élelmiszer-előállításban. Erősíteni kell a tőkeági finanszírozás bevonását – eddig erre a vidékfejlesztési program finanszírozásánál nem volt lehetőség –, ezáltal lehetővé válna, hogy külső befektető szolgáltasson a beruházásokhoz plusz önerőt. Amelynek elvárt mértéke várhatóan emelkedni fog.

Elmondta azt is, hogy a nagyobb gazdaságok részéről is célszerű lenne növelni az állami garancia bevonásának elfogadottságát. Rámutatott arra is, hogy kedvező helyzetben vannak azok a termelők, vállalkozások és feldolgozók, akik nem voltak nagymértékben eladósodva, így más tevékenységükből származó szabad jövedelmük egy részét tőke- és kamatfizetésre tudják fordítani.