A belvíz miatt évtizedes mélypontra kerülhet az idei búzatermés

Nem kizárt, hogy Magyarországon idén 1 millió helyett kevesebb, mint 850 ezer hektáron lesz búzatermés. Az erre utaló aggasztó jeleket már tavaly októberben és novemberben látni lehetett, amikor az ország északi-keleti termőterületein jelentősen késtek a kukorica betakarításával. A jelentések szerint a gabonafélék vetését 1,4 millió hektáron tervezték, és a tervezett terület 88 százalékán végeztek november 13-ig. Az őszi árpa (98 százalék), a tritikálé (94), a durumbúza (94) és a rozs (98) esetében sikerült befejezni a vetést, ám a búza tervezett vetésterülete már akkor 15 százalékot csökkent. 

November elején a búzavetőmag harmada még a zsákokban volt, Akkor 10-15 százalékra becsülték a kieső búzaterületet. November derekára a búza vetése csak alig több mint 800 ezer hektáron fejeződött be. Ennél kisebb búza-vetésterületre az utóbbi bő 30 évben csak egyszer volt példa: 1999-ben, amikor 734 hektáron került a földbe őszi búza vetőmag - írta az Agrárágazat.

Északon és délen is kedvezőtlen időjárás

Borsod-Abaúj-Zemplén uniós szinten is a legszerencsétlenebb időjárású térségek közé tartozott. Ez a terület most újra szerepel a hírek között – a belvízzel fenyegetett térségek listáján. A portál egy bodrogközi gazdaság tapasztalatairól írt, ahol sok a kötött, mély fekvésű terület, és a búzavetés csaknem harmada víz alatt áll. Ott ősszel eleve 13 százalékkal kevesebb búzát tudtak vetni, de az elvetett 700 hektár kalászosból 200-at fenyeget a belvíz. Hasonló a helyzet a belvíztől szintén sújtott dél-magyarországi régióban. Szarvas környékén sem fogadják be a sok esőt a földek. Egy ottani gazdaság ősszel szintén 10-15 százalékot veszített el a búzaterületből, most csaknem ugyanennyi kiesik a belvíz miatt - írták.

Így hat a vetésszerkezet alakulására az idei búzatermés megcsappanása

Mindez a vetésszerkezet egészére hatással lehet. Miután a monokultúrát nem tűrő növények szóba sem jöhetnek, kézenfekvő választás a gazdaságokban, ha a kieső őszi búza-területekre kukoricát vetnek. Akkor is, ha tavaly ősszel is azt aratták ott. Ezt a választást erősítheti a kukorica magas felvásárlási ára is, ami pedig az állattenyésztőkre van nagyon rossz hatással. Az utóbbi hónapokban világszerte azt látni, hogy a kukorica ára eléri a búzáét, és folyamatosan nagy rá a kereslet. Ennek oka a kielégíthetetlennek tűnő kínai, kelet-ázsiai takarmányalapanyag-igény, illetve a dél-amerikai logisztikai, betakarítási gond. Az erős kereslet a nagy termések ellenére a készletek csökkenését hozza a 2020-2021-es szezonban, ami további árfelhajtó tényezőként hathat - írták.