A háború miatt lassul a regeneratív mezőgazdaság elterjedése

Teljes rendszerátalakításra volna szükség a mezőgazdaságban ahhoz, hogy az élelmiszertermelés fenntarthatóvá váljon. A regeneratív mezőgazdaság elterjedése az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) jelentése szerint nem csak kívánatos, hanem szükséges is lenne. A klímaváltozás és a környezetkárosítás jelenleg folyó üteme mellett ez nem alternatíva, hanem az egyetlen lehetőség lesz arra, hogy megfelelő mennyiségű élelmiszert állíthasson elő az emberiség. 

A Qubit írta meg, hogy a regeneratív mezőgazdasággal szemben manapság épp az a legfőbb érv, hogy a fenntarthatósági törekvések ára a termőföldek számának és kiterjedésének, vagyis a termesztésnek a csökkenése. Miközben a mai nagyüzemi mezőgazdaság nem csak óriási mennyiségű szén-dioxid felszabadulásával jár, de drámai módon változtatja meg a táj képét és ökológiai szerkezetét, ezzel együtt az élővilág összetételét is. Az élelmiszertermelés fontossága szinte érinthetetlenné teszi, a jelenlegi nagyüzemi mezőgazdaság szereplői pedig a kutatók szerint konkurensként tekintenek az ökológusokra. Az Ökológiai Kutatóközpont vizsgálatai azonban arra a következtetésre engednek jutni, hogy a földek regenerációját célzó változtatások, például virágsávok telepítése hosszabb távon jótékonyan hatnak a termelésre is. Ennek előfeltétele például az a szemléletváltás, hogy a mennyiségi termelés helyett a minőségi gazdálkodást helyezzék előtérbe.

A regeneratív mezőgazdaság számos módszert beépít a rendszerbe, ami egyszerre növeli a biodiverzitást és csökkenti a mezőgazdasági termelésnek az éghajlatra gyakorolt kedvezőtlen hatásait. Ehhez egyes területeken a szántás csökkentését vagy teljes beszüntetését javasolják, míg máshol a termelés változatosabbá tételét, például vetésforgók alkalmazásával vagy a mozaikosság növelésével, a szántóföldek és az erdőművelés integrációjával. 

Regeneratív mezőgazdaságról elsőként Jerome Irving Rodale írt, mintegy 75 éve, jóval azelőtt, hogy a globális éghajlatváltozás miatt a téma égetővé vált volna. Soil and Health Foundation nevű alapítványát (ma Rodale Institute) azért hozta létre, hogy a mezőgazdaságban segítsen néhány fontos alapelvet szem előtt tartani. 

Ilyen elvek voltak 

• a faji diverzitás, 
• a talajvédelem, 
• a műtrágyahasználattól való tartózkodás, 
• az évelő növények arányának a növelése, 
• a természettel való harmónia vagy 
• a talajminőség javítását célzó törekvés. 

Igazodnak a feltételekhez

Egyes szakértők szerint a regeneratív mezőgazdaság abban különbözik a  fenntartható földműveléstől, hogy nem csak a hosszú időre kiterjeszthető földgazdálkodást tűzi ki célként, hanem folyamatosan szem előtt tartja azt is, hogy a föld és a talajvíz minősége, vagyis a művelés feltételei folyamatosan változnak és időről időre regenerációra szorulnak. A gyakorlatban a regeneratív mezőgazdaság hasonló technikákat alkalmaz, mint a fenntartható mezőgazdaság. A legfőbb eltérés, hogy a regeneratív mezőgazdálkodás a helyi feltételekhez igazítja az alkalmazott eszközöket és technikákat. Az EASAC jelentése szerint a szóban forgó technikák a kísérleti területeken jó eredményeket hoztak ugyan, de a rendszerszintű eredményekhez lényegesen kiterjedtebb körben, összehangoltak kellene azokat alkalmazni. 

A háború hatása miatt háttérbe szorulhat a regeneratív mezőgazdaság

Az orosz-ukrán háború az eddigi törekvéseket is derékba törheti, mert „kiesett a világ élelmiszer-ellátásából két nagyon jelentős termelő ország, Oroszország és Ukrajna, és azonnal megjelentek azok a hangok, amelyek szerint (...) csak a termelés a lényeg, mert nem lesz mit ennünk (...).

Pedig éppen most lenne itt az a pillanat, amikor sokkal gyorsabban lehetne megvalósítani az átalakítást, és a mezőgazdasági termelést összehangolhatnánk a lokális adottságokkal.

Ezzel nem csak éveket spórolnánk, de erősen lecsökkenthetnénk a mezőgazdaság szénhidrogénexport- és műtrágyaexport-függőségét és műtrágya-felhasználását. Így nemcsak a párizsi klímacélok megvalósításáért tehetnénk, hanem az energiakitettségünket is csökkenthetnénk, aminek egyértelmű nemzetbiztonsági előnyei lennének” – hangsúlyozta a jelentés akadémiai bemutatóján Báldi András, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet tudományos tanácsadója.