A húsmarhatenyésztés a hazai állattenyésztés megirigyeltebb ágazata

A húsmarhatenyésztés a hazai állattenyésztés legdinamikusabban fejlődő ágazata – jelentette ki a mezőgazdaságért felelős államtitkár szerdán az Agrárminisztériumban megrendezett szakmai fórumon. Feldman Zsolt hozzátette, a magyar húsmarha ma döntően külföldön kel el. A hazai húsmarha állomány az utóbbi évtizedben folyamatosan növekedett, mára meghaladta a 300 ezres létszámot, amelynek több mint a fele tehén. Az állomány döntő részben családi gazdaságok kezében van – fogalmazott -, az ágazat szervezettsége ugyanakkor még messze elmarad a kívánatostól, amelyen változtatni kell. A magyar húsmarhának jó piaca van, túlnyomó részt külföldön talál vevőre. A mezőgazdaságért felelős államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy idehaza a marhahús fogyasztás elmarad az uniós átlagtól, ennek növelése előnyös lenne a fogyasztónak és biztos piacot adna a termelőknek. A marhahús-fogyasztás Magyarországon az összes húsfogyasztás 3-5%-át adja csupán, ami évi 3 kg/fő mennyiséget jelent és az EU átlagfogyasztás alig harmada. Így a hazai marhahúsfogyasztásban van fejlődési potenciál. Ehhez azonban egyrészt megfelelő minőségű feldolgozott árualapot szükséges előállítani, másrészt erősíteni kell a magyar kiskereskedők és az éttermek, valamint a magyar tenyésztők közötti szakmai együttműködést - tette hozzá a politikus. Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a fórumon elmondta, az egyik legfontosabb export országunk, Törökország egyre szigorúbb feltételeket támaszt az exportbizonyítványok kiállításával kapcsolatban, de az eddigi dokumentumok ez év végéig érvényesek. A hazai húsmarha-állomány mentes a legfontosabb fertőző betegségektől. Magyarország benyújtotta a kéknyelv betegség mentességre vonatkozó önbevallási dokumentációját is a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatalhoz, melyet a szervezet el is fogadott, jelenleg folyamatban van az EU Bizottságának a jóváhagyása. Mezei Dávid vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár kiemelte, a húshasznú szarvasmarhatartással foglalkozó gazdák támogatását számos pályázat szolgálja a Vidékfejlesztési Program keretében. Az ágazat beruházási támogatásai közül az állattartó telepek fejlesztésére a húsmarhatartók 5,6 milliárd forintnyi összeget nyertek el idáig tette hozzá. Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termékek feldolgozási szintje, és ezzel az ágazat jövedelemtermelő képessége növekedjen, az Agrárminisztérium mintegy 50 milliárd forintos kerettel újabb pályázati lehetőséget nyit az élelmiszer-feldolgozás és a borászat támogatására. Emellett újabb, mintegy 12 milliárd forint keretösszegű pályázatnak örülhetnek az ökológiai gazdálkodást folytatók. Az új kiírásban fontos változás, hogy gyepgazdálkodásra csak abban az esetben lehet majd pályázni, ha a gazda rendelkezik az előírt legeltethető állatlétszámmal. Forrás: Agrárminisztérium