A juh- és kecsketejet is támogatják a jövőben

A magyar juh- és kecsketenyésztő számára kedvező hírek láttak napvilágot Brüsszelben. A Parlament felkéri ugyanis a tagállamokat, hogy a tejágazati csomag pénzügyi támogatását mostantól a juh- és kecsketejre is terjesszék ki. „A ma nagy többséggel megszavazott, az EU juh-kecske ágazata előtt álló kihívásokról szóló jelentésbe sikerült belefoglalnunk szinte minden magyar javaslatot” - jelentette ki Erdős Norbert fideszes EP-képviselő a plenáris szavazást követően, Brüsszelben. A politikus úgy látja, hogy az ágazat vidéki, különösen elmaradott térségbeli foglalkoztatásban betöltött kiemelt szerepe, valamint a természeti környezet és a táj megőrzésében nyújtott jelentős hozzáadott értéke miatt szükség van a juh- és kecsketartók helyzetének a javítására. A magyar Juh Terméktanáccsal és az Agrárkamarával közösen kidolgozott javaslatai a tenyésztők tevékenységének a könnyítését, a felesleges adminisztratív akadályok lebontását és a juh- és kecske ágazat célirányosabb támogatását célozzák. Bizakodásra adhat okot, hogy az ottani parlamenti jelentéstevő egyes javaslatait már a kezdetektől fogva beépítette a szövegtervezetbe, mint a termeléshez kötött támogatások megőrzését és egy külön összegnek a juh- kecske ágazatra történő elkülönítését az agrár-marketing forrásokból. Erdős Norbert hozzátette:

„A Magyarországon jellemző száraz és rossz minőségű füves területeket tekintve komoly nemzeti siker, hogy a parlament támogatja az ökológiai jelentőségű területeken történő legeltetés engedélyezését, valamint kiterjeszti a rendelkezésre bocsátott forrásokat a juh- és kecsketejre is a tejágazati csomag végrehajtása során”.

A jelentés elismeri a juh- és kecske ágazatot segítő, termeléshez kötött támogatásokat, amelyek megtartása rendkívül fontos a tenyésztők termelékenységének, versenyképességének, valamint a termékek minőségének, és a juh- és kecskehús-ellátás biztosításának szempontjából. A jelentés felszólítja a tagállamokat, hogy az agrár-környezetvédelmi kifizetéseket a juh és kecske által használt legelőterületekre is terjesszék ki. Szintén tekintettel kell lenni az EU és a harmadik országok közötti szabadkereskedelmi megállapodások egyes közvetett hatásaira. „A jelentés kiemeli azt a tényt, hogy az Európai Unióban a bárányokat 6 vagy 9 hónapos korban hozzák általában forgalomba, addig ezzel szemben ez 12 hónap Ausztráliában és Új-Zélandon, melyek jelenleg az EU legnagyobb juhhús beszállítói, és melyekkel az EU a szabadkereskedelmi tárgyalásokat hamarosan megkezdi” - emlékeztetett Erdős Norbert. Biztosítani kell, hogy az EU belső piacán az importált ausztrál és új-zélandi bárányhúst ne lehessen kedvezőbb körülmények között értékesíteni, mint az Unió területén belül előállított, például magyar bárányhúst. A jelentés vitájában Erdős Norbert külön kitért a legelőterületek jobb kihasználását és a kérődzők tenyésztésének ösztönzését célzó új javaslatára, amelyet az uniós agrárpolitika jövőjéről szóló EP-jelentés tervezetéhez adott be. Úgy látja, az EU jövőbeni agrárpolitikájában el kellene érni, hogy csak azon állattenyésztő kaphasson közvetlen támogatást, aki az adott állandó legelőn hektáronként legalább 0,2 állategység kérődzőt tart. „Ezzel sokat lehetne javítani a mezőgazdaságon belüli egyensúly helyreállításán az állattenyésztés javára. El kell kerülni, hogy egy gazda akkor is megkapja az uniós támogatást, ha csak a legelője évenkénti kötelező kaszálását végzi el” - emelte ki a fideszes politikus. Forrás: Erdős Norbert sajtóközleménye