A magyar horgászok rémálma lett a törpeharcsa

Hirdetés

A törpeharcsa elképesztő szaporaságával és falánkságával nemcsak az őshonos fajokra, hanem önmagára is veszélyt jelent majd. Falánkságával a magyar horgásztársadalom sok tagjának bosszúságát okozza, és még nem tudni, mi lehet ellene a megfelelő megoldás. A Magyar Mezőgazdaság írt cikket a témában, ezt az anyagot szemléztük. A faj eredetileg Észak-Amerika keleti és középső tájairól származik. Nagy területen – Kanadától egészen a Mexikói-öbölig – található meg. Az ottani vizekben élő egyedek az Európában ismert példányoktól azonban valamivel nagyobbra nőnek: hosszúságuk elérheti az 55 centimétert, súlyuk pedig akár 3 kiló is lehet. Az 1800-as évek végén kezdték el behozni az európai kontinensre, ahol elsőként német és francia díszhal-tenyésztők akváriumaiban tűntek fel, néhány év múlva pedig már a tógazdák is előszeretettel telepítették a vizeikbe a törpeharcsákat, hogy a horgászok kedvelt sporthala lehessen. De ez nem sikerült jól, túlságosan elterjedtek, és a hazai halállományra is veszélyesek lettek.

A magyar vizekben is túlszaporodott a törpeharcsa, ami sok gondot okoz mind a halállományban, mind a horgászoknak

A törpeharcsák túlnépesedése a saját vesztüket is okozza. Ahol ugyanis nagyon sok van belőlük, ott rendszerint felüti fejét egy betegség, ami gyéríti a populációt. Többek között ennek is köszönhető, hogy az Európában ismert törpeharcsák, illetve fekete törpeharcsák nem élnek olyan sokáig, hogy elérjék az amerikai fajtársaik méretét.

A magyar törpék kiválóan érzik magukat a tavakban, a növényzetben gazdag, sekély állóvizekben, az iszapos fenekű holtágakban és a folyókban is. Nagy számuk miatt pedig természetes ellenségeik – a csukák, a süllők és a harcsák – nem képesek kordában tartani őket. A szakemberek szerint a törpeharcsák szaporaságának egyik oka az, hogy az ívásukat követően mindkét szülő a fészek körül maradva védi az ivadékokat. Ez a gondoskodás pedig később is megmarad:

a család néhány hétig még együtt mozog, így az utódok a szülők védelmében más fajokhoz képest eredményesebben jutnak hozzá a parti szakaszok táplálékaihoz.

Mindent megesznek, ami eléjük kerül

Ráadásul a tapasztalatok azt mutatják, hogy a törpeharcsák szinte bármit megesznek, az állati és a növényi táplálékot is. Bármit felfalnak, ami a szájuk elé kerül – más fajok ikráit, rákokat, csigákat, halakat. Ezzel a természetes vizekben és a halgazdaságokban is jelentős károkat okoznak. Falánkságukkal a magyar horgásztársadalom sok tagjának bosszúságát okozzák. „Törpés” vízen nem lehet elkerülni a fajt, hagyományos csalikkal és költséghatékony módszerekkel legalábbis semmiképp. A probléma enyhítésére sok helyen végeznek ökológiai célú szelektív halászatot a szakemberek, így van ez a Tisza-tavon is. Itt 2018-tól 7 hivatalos halász gyéríti a törpeharcsa-állományt. Évente körülbelül 500 mázsányit fognak belőlük. Ez ugyan jókora mennyiség, és a probléma nagyságát kiválóan mutatja: a még a tóban lévő állomány súlya feltételezhetően 5 és 10 ezer mázsa között van - írja a Magyar Mezőgazdaság.

Témák a cikkben

hal horgászat

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Ez itt a galéria tesztje, az utolsó

2025.05.08.

Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.

Itt vannak a fiatal mezőgazdasági termelők elindulási és beruházási-, valamint a mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatásának részletei

2024.12.20.

Megjelent a Fiatal mezőgazdasági termelők elindulásának és beruházásainak támogatása című pályázat tervezete. Mivel a kiírás nem végleges, így a feltételek változhatnak, de azért érdemes készülni, mert a főbb szempontok nem fognak változni. Íme, a részletek.