A magyar szivárványos pisztrángoknál is szükség van a daganatok szűrésére

Hét éven át vizsgálta egyedülálló részletességgel a szivárványos pisztrángok daganatos megbetegedéseit a MATE Állattenyésztési tudományok Doktori Iskolájának doktorjelöltje, Dr. Hoitsy Márton. Az eredmények alapján a szakember rendszeres szűrővizsgálatokat javasol a tenyészállatokat tartó tógazdaságoknak, amellyel a lehető leghamarabb ki lehet szűrni a daganatos betegségben szenvedő halakat. A halakban előforduló tumorok típusainak, áttétképző képességének vizsgálata és az érintett szervek megismerése mind új oldalról világíthatják meg az onkológia témakörét.

A lazacfélék közé tartozó szivárványos pisztráng Európa egyik legnagyobb mennyiségben tenyésztett halfaja, ezért az állományok egészségvédelme és betegségektől való megóvása nagyon fontos kritérium. Mivel tartásuk, takarmányozásuk és állatorvosi kezelésük egyaránt komoly költséget jelent, az esetleges elváltozások minél korábbi azonosítása a halállomány egészsége és a költséghatékonyság szempontjából egyaránt kulcskérdés. A MATE közleményét szemléztük.

A rák okait keresik

A halakat megtámadó vírusok, baktériumok, gombák és paraziták mellett ráadásul a daganatok kialakulása egy további veszélyforrást jelent. Ennek okai sok esetben mindmáig tisztázatlanok. Így a halakban előforduló tumorok típusainak, áttétképző képességének vizsgálata és az érintett szervek megismerése mind új oldalról világíthatják meg az onkológia témakörét.

Dr. Hoitsy Márton állatorvos, a MATE Állattenyésztési tudományok Doktori Iskola kaposvári doktorjelöltje 2015 és 2022 között olyan mélyre ható részletességgel vizsgálta a halak daganatait és azok hatásait, ahogyan Magyarországon korábban még senki.

Az állatorvosi vizsgálatok bővítése a gyakorlatban

„Kutatásaim során célul tűztem ki a Magyarországon tenyésztett, daganatos megbetegedésekkel érintett szivárványos pisztráng állományok alapos állatorvosi kivizsgálását. Emellett törekedtem egy olyan optimális eljárás kidolgozására is, amely segítheti a tenyésztőket és a velük dolgozó állatorvosokat a daganatok korai fázisban való felismerésében” – hangsúlyozta a fiatal szakember, aki Dr. Molnár Tamás Gergely tanszékvezető egyetemi tanár és Dr. Gál János, az MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár vezetésével végezte doktori kutatásait.

„Kóros elváltozásokat 51 egyedben találtunk. Azt tapasztaltuk, hogy az érintett állatok elkülönültek a többiektől. Többnyire a medence alján, esetleg a befolyó közelében tartózkodtak. A betegség előrehaladott állapotában a halak izomzata sorvadt volt. A súlyos tünetek megjelenése után néhány nappal pedig oldalukra dőltek, kiegyenesedtek, majd elpusztultak. A tüneteket mutató halakban aztán különféle képalkotó diagnosztikai eljárásokkal azonosítottuk a kóros elváltozások helyét és méretét” – mesélte a tapasztalatait Dr. Hoitsy Márton.

Újdonságok az eredményekben

A kutatás számos tudományos újdonságot hozott. A fiatal kutató többek között elsőként végzett hazánkban pisztrángokon daganatszűrési vizsgálatokat CT- és MRI-berendezések segítségével, emellett pedig elsőként írt le speciális áttétet szivárványos pisztrángok veséjében. Emellett az újgenerációs szekvenálás módszereivel Magyarországon elsőként végzett vírusvizsgálatokat szivárványos pisztráng daganatokon, amellyel 9, potenciálisan rákkeltő víruscsaládot azonosított.