A magyarok kedvenc dísznövényét veszélyes betegségek támadják

A muskátli valószínűleg azért lett ennyire elterjedt itthon, mert gondozása nem igényel különösebb szakértelmet, elegendő csak néhány dologra odafigyelnünk ahhoz, hogy akár egész nyáron virágozzon. A gondozás egyik legfontosabb pontja a növényvédelem, a három gyakori betegség ugyanis pillanatok alatt kipusztíthatja a muskátlinkat, ha nem cselekszünk időben. Összegyűjtöttük mivel védekezhet a baktériumos rothadás, a muskátlirozsda és a botrítiszes betegség ellen.

A muskátli gondozása viszonylag egyszerű, ültetéskor és gondozásakor azonban néhány dologra érdemes odafigyelni. Ilyen a megfelelő virágföld vásárlása, illetve az öntözés és a virágok elhelyezésének fontossága. A muskátli megfelelő neveléséhez hozzátartozik a növényvédelem is, ezért összegyűjtöttük a három leggyakrabban előforduló betegséget, amelyek ha nem figyelünk eléggé, képesek kipusztítani az összes virágunkat.

A Xantomónászos betegség, vagyis a baktériumos rothadás a muskátli egyik legveszélyesebb ellensége. Magas hőmérsékleten és magas páratartalom mellett járványszerű fertőzést okoz, és ha nem veszik idejében észre, akkor néhány hét leforgása alatt az összes egy helyen tartott muskátlit kipusztíthatja. A betegség jellegzetes tünete, hogy a levélen kör alakú vizenyős foltok keletkeznek, amelyek összeolvadnak erekkel határolt foltokká, ezt követően pedig a levél elszárad, majd lehullik. A száron is kialakulhat, valamint a dugvány talpán keresztül is fertőzhet. Amennyiben fellép, a tövet azonnal távolítsuk el, mert a beteg növény nedve nagy veszélyforrás az egészségesekre nézve. Ha szükséges védekezzünk, és réz-hidroxid vagy réz-oxiklorid hatóanyag tartalmú gombaölő szerekkel végezzük el a permetezést.

A muskátli gombás betegségei közül a legfontosabb a muskátlirozsda, ami csak álló muskátlin fordul elő. Tünete a levelek színén jelentkező sárga, körkörös folt, a fonákon pedig barna spóratelepek. A betegség következtében a levelek elszáradnak, lehullanak, a növény felkopaszodik. A fertőzés ott terjed el, ahol a növények sűrűn állnak és buja növekedésük miatt a levelek – eső és öntözés után – sokáig nedvesek maradnak. Ezért kerülni kell a túlöntözést és a túltáplálást. Szükség esetén 7-10 naponként rozsda elleni szerekkel, például réx-hidroxid, réx-oxiklorid, vagy mankoceb hatóanyag tartalmú gombaölő szerekkel végezzük el a permetezést, és folyamatosan távolítsuk el a beteg leveleket.

Borús, párás időszakban veszélyezteti a muskátlit a botrítiszes betegség. A gomba a sárgult, elhalt leveleket, az elnyílt virágokat támadja meg, ha csapadékos, párás az időjárás, és sűrű a muskátlilombozata. A beteg felületeken szürke színű penész alakul ki. Legegyszerűbben a növények tisztogatásával, az elöregedett, sárgult levelek és elnyílt virágok lecsipegetésével, megfelelő szellőztetéssel, valamint a felső öntözés mellőzésével védekezhetünk ellene. A permetezésekhez az azoxistrobin, a ciprodinil és a fludioxonil hatóanyag tartalmú gombaölő szerek engedélyezettek.

A cikk a kiskertblogger oldalán jelent meg.