A medvét nem a kukoricásban vagy a faluban kell megvédeni

Szigorúbb megelőző intézkedéseket hoz a környezetvédelmi minisztérium a medvék magas száma miatt, az új miniszteri rendelettervezet jóval több nagyvad kilövésére adna engedélyt, és a védekezést is jobban elősegítenék – jelentette be sajtótájékoztatón Bukarestben Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter. Romániában 7536 és 8093 között lehet a vadon élő barnamedvék száma, átlagosan 11 egyed jut százezer négyzetkilométerre.

„Az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának egyik prioritása az ember-medve együttélésének megnyugtató módon való rendezése. Az elmúlt két évben tüzet oltottunk, rendkívüli esetekre kerestünk rendkívüli megoldásokat annak érdekében, hogy megvédjük az emberi életet és a javakat. Azonban a feladatunk az, hogy hosszútávon biztos alapokra helyezzük a medvepopuláció kezelését” – fogalmazott Tánczos Barna, az RMDSZ környezetvédelmi minisztere a bukaresti sajtótájékoztatót követően. A Maszol.ro portál beszámolóját szemléztük.

Növekszik a medvék száma Romániában

„Ez egyértelműen mutatja a populáció növekedését és biztosítja a tudományos alapot arra, hogy a 2016 előtti időszakhoz hasonló aktív intézkedéseket hozzunk a medvepopuláció kezelésére, a veszélyeztetett területekre koncentráló megelőzési és beavatkozási kvótákkal” – mondta Tánczos Barna, az RMDSZ környezetvédelmi minisztere a bukaresti sajtótájékoztatót követően.

Veszélyek és szükségesség a medvék miatt

A miniszter rámutatott arra is, hogy 2020-ban egy olyan időszakban vette át a tárca vezetését, amikor nem voltak időszerű szaktanulmányok vagy tudományos kutatások a romániai barnamedve állományra vonatkozóan. Ezzel párhuzamosan Székelyföldön egyre több emberi élet került veszélybe a hiányos intézkedések miatt elszaporodó medveállomány miatt. Ezért rendkívüli intézkedéseket kellett foganatosítania, ezzel a céllal fogadták el az azonnali beavatkozást lehetővé tevő sürgősségi kormányrendelet, amely lehetővé tette a veszélyes medvék azonnali eltávolítását településen, amit a parlament kiegészítése nyomán jelenleg a településen kívül is alkalmazhatnak.

„Ezzel párhuzamosan a szaktárca összetett intézkedéscsomag gyakorlatba ültetésén dolgozik: már a mandátumom legelején elindítottuk Tusnádfürdőn azt az összetett és szerteágazó európai uniós alapokból finanszírozott projektet, amelynek egyik része a medvepopuláció tudományos, genetikai minták alapján történő felmérése és a vadkárok megelőzése. Villanypásztorokat vásároltunk és szereltünk fel, továbbá egy olyan menhely létesül, ahova medvéket lehet áttelepíteni, ennek megvalósítása jelenleg zajlik” – fogalmazott a miniszter.

A tanulmányok tanulságai

A környezetvédelmi tárca vezetője elmondta, hogy a sürgősségi azonnali beavatkozást már tavaly kiegészítették egy prevenciós és megelőző kvótával. A populációbecslésre vonatkozó tanulmányt, valamint a támadások és károk mértékét is figyelembe véve közvitára bocsátják az új miniszteri rendeletet az erre az évre vonatkozó kvótákkal. 

„A legújabb szaktanulmányunk azt mutatják, hogy 2016-tól, amióta megszüntették a beavatkozást, a medvepopuláció zavartalanul növekedett, ez is azt igazolja, hogy prevenciós és beavatkozási kvótára van szükség vadásztársulásokra leosztva. Így nem csak az orvvadászatot szorítjuk vissza, de azt a jelenséget is, amikor az állampolgár kereste a saját igazságát a nagyvaddal szemben, amely sokszor emberi életet követelt. 

A vadásztársulatoknak a kilövéskor genetikai mintát kell venniük, az adott pontszámot meghaladó kapitális hímmedvék nem lőhetők ki, és szigorú jelentéstevési kötelezettséget vezetünk be a kilövések pontos nyomonkövetésére” - taglalta a miniszter.

Jönnek a pályázatok

Tánczos Barna rámutatott arra is, hogy a Környezetvédelmi Alap indítja azt a pályázati programját, amelyben villanypásztorokra pályázhatnak az érintettek. Az önkormányzatok akár 1 millió lejes támogatásra, a magánszemélyek pedig 15 ezer lejes finanszírozásra pályázhatnak a villanypásztorok beszerzésére és felszerelésére. A miniszter kitért arra is, hogy a mandátuma alatt a medvetámadások után járó károk kifizetésével napirendre került a minisztérium, és 2021-2023 között 12,9 millió lej kártérítést hagytak jóvá az elmúlt két évben - közölték.