A nagy traktorok ma már nehezebbek, mint amilyen annak idején sok dinoszaurusz volt

Egy csúcskategóriás mezőgazdasági traktor magasabb, mint egy afrikai elefánt. Egy gabonával teljesen megrakott kombájn pedig akár 36 tonnát is nyomhat – annyit, mint egy kisebb vastagbőrű csorda. Ahogy ezek a gépi vadállatok végig száguldanak a földeken, rendkívüli súlyuk lassan összezúzhatja a talajt, és megnehezítheti a növények gyökereinek növekedését.

Egy új tanulmány szerint ezek a hatások a következő évtizedekben a globális termőterületek 20%-án csökkenthetik a termést.

A traktorok az 1960-as évek óta egyre nagyobbak lettek, és súlyuk ma már majdnem tízszerese az akkoriakénak. Ez nehezebb, mint egyes sauropoda dinoszauruszoké, a valaha élt legnagyobb szárazföldi élőlényeké volt. (A Wikipédia szerint a sauropodák, a hüllőmedencéjű – Saurischia –dinoszauruszok egyik alrendága vagy kládja, amelybe nagy testű növényevők tartoztak.) Bár a gépek méretük miatt hatékonyabbak, ennek a többletsúlynak ára van.

Hogy kiderítsék, hogyan változtak a mezőgazdasági járművek – és milyen hatással lehetnek a talajra –, Thomas Keller, a Svéd Agrártudományi Egyetem munkatársa és Dani Or, a Sivatagi Kutatóintézet munkatársa összegyűjtötte az iparág 1958-ig visszamenőleg közzétett adatait. Ezután modellezték a gumiabroncsok által a talajra különböző mélységben kifejtett erőket.

Tömörödés: túl a határértéken az 50 centiméter alatti talajrétegekben

A gépesített mezőgazdaságban a talaj tömörödése régóta a felső talajban, az 50 centiméternél sekélyebb rétegekben történik. Sok gazdaságban ezt a felső talajt minden évszakban felszántják vagy megművelik, hogy előkészítsék a talajt a vetéshez, így az ilyen nyomások nagyrészt nem jelentenek problémát. A kutatók szerint a probléma most mélyebben van, mivel az 50 centiméter alatti rétegekben a tömörödés gyakran meghaladja a biztonságos határértékeket.

Ez a tömörödés összenyomhatja a talajrészecskék közötti apró tereket, így kevesebb víz és levegő jut a mélyebb talajba. Összességében ezek a változások 10-20%-kal csökkenthetik a terméshozamot. És a hatások valószínűleg hosszú távúak lennének: A földigilisztáknak és más élőlényeknek évtizedekbe telhet, mire fellazítják a talaj mélyét.  

Nem csak a kombájnokról van szó. A szántáshoz és a műtrágya kiszórásához használt egyéb mezőgazdasági gépek is nehezebbek lesznek, csakúgy, mint a fakitermeléshez használt járművek. A világ mezőgazdasági földterületeinek mintegy 20%-át nagymértékben veszélyezteti a mély talajtömörödés okozta alacsonyabb terméshozam – jelentették a szerzők a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban. Ezeken a területeken, például Brazília szavannáin és Ausztrália délkeleti részén, sérülékeny a talaj és a nehéz gépek - és ezek a világ kenyérkosarai.

Vannak módszerek a talajtömörödés minimalizálására

Thomas Way, az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának agrármérnöke szerint vannak módszerek a talajtömörödés minimalizálására. Az egyik az, hogy nem szabad nedves földeken közlekedni, ami a talajt sérülékenyebbé teszi. Száraz időjárás esetén pedig a GPS segíthet a gazdáknak abban, hogy minden alkalommal ugyanazokat az útvonalakat járják be, így csökkentve a nyomás alatt álló teljes területet.

Az új tanulmány felveti azt is, amit a tanulmány szerzői "őskori paradoxonnak" neveznek. Ha a modern mezőgazdasági berendezések ilyen mértékben csökkentik a növények termelékenységét, mi történt akkor, amikor a sauropod dinoszauruszok a Földön barangoltak? Talán a jól kitaposott ösvényeken maradtak, találgatják a kutatók, vagy talán a partok mentén gázoltak a vízben. Bármi is legyen a válasz, az biztos, hogy a modern mezőgazdasági gépeket a talaj szilárdságának figyelembevételével kell tervezni, különben a dinoszauruszok útját járják.

(Forrás: science.org)