A pálmaolajtermelőknek jól jött a háború

A világ napraforgóolaj-exportjának két kulcsországa, Ukrajna és Oroszország háborúban áll egymással, aminek hatására az egyébként is magas alapanyagárak tovább emelkedtek. Sok élelmiszeripari cég ezért újra a rendkívül környezetszennyező pálmaolaj termeléshez fordult, mert ebben látja a fennmaradása zálogát. A környezetvédelmi problémák a gazdasági nehézségek miatt a háttérbe szorultak. A háború miatt újra nő a pálmaolaj iránti kereslet a világon.

A Politico írta meg, hogy a háború miatt újra nő a pálmaolaj iránti kereslet a világon, ami komoly aggodalommal tölti el a környezetvédőket. A pálmaolaj az utóbbi években komoly aggályokat váltott ki, mert előállítása rendkívül környezetszennyező. A világ termelésének 85 százalékáért Malajzia és Indonézia felelős, ahol rengeteg esőerdőt vágtak ki, hogy helyet biztosítsanak az olajpálmáknak - írta az Euronews. 

Erdőirtás, szennyezés

Az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságának öt évvel ezelőtti jelentése szerint ráadásul a térségben pusztító tűzvészek is elsősorban az erdőirtásra vezethetők vissza, a tüzekkel járó légszennyezés pedig emberek ezreinek halálát okozta. Borneó szigetén a leglátványosabb a változás, itt az esőerdő nagyjából 90 százalékát már kiirtották, elsősorban azért, hogy pálmaültetvényeket hozzanak létre a helyükön.

Ahogy arra a Válasz Online is felhívta a figyelmet, az orosz invázió előtt a világ napraforgóolaj-exportjának 80 százalékát Oroszország és Ukrajna adta. A kivitel azonban a harcok miatt leállt, az árak pedig emelkedtek. Mindez egy olyan időszakban történt, amikor már egyébként is a magas inflációval küzdött a világ számos országa, így Európa államai is, ahova az ukrán napraforgóolaj-kivitel fele irányul normális körülmények között.

Környezetszennyezés vagy csőd

Az egyik első nagyvállalat, amely tarthatatlannak ítélte meg a helyzetet, a brit Iceland szupermarketlánc volt. A cég március végi közleményében ugyan elismerte, hogy a pálmaolaj felelős a kelet-ázsiai erdőirtásokért, de mégis bejelentette, hogy újrakezdi annak használatát. A cég vezérigazgatója, Richard Walker úgy fogalmazott, nagyon sajnálja, hogy így kell tenniük, de a lépés alternatívája az lenne, hogy számos árut egyszerűen levesznek az üzletek polcairól. Olajat ugyanis a fagyasztott sültkrumplitól a kekszeken és a majonézen át a bébiételekig rengeteg termék előállításához használnak.

Kiki Taufik, a Greenpeace egyik indonéziai aktivistája így foglalta össze a helyzetet: Ha a növényi olajok ára rekordszintre ugrik, az rossz hír az embereknek, az erdőknek és a vadállatoknak is.

Egy fenntarthatósággal foglalkozó tanácsadócég, a Competere vezetője szerint bár az Icelandhez hasonló vállalatok döntése igazán látványos, a kisebb cégek azok, amelyek gyorsabban lépnek. Pietro Paganini úgy látja, hogy a nagyvállalatoknak a mozgásterük is nagyobb, mert több napraforgóolajuk van raktáron, és jobban tartanak a közvélemény reakciójától. A kicsik viszont gondolkodás nélkül állnak át a pálmaolajra, mert attól tartanak, hogy különben csődbe mennek.

Gyors változás kellene

Amennyiben nem történik gyors változás, akkor gyakorlatilag biztosra vehető, hogy felpörög az erdőirtás Indonéziában és Malajziában, a jelenlegi kapacitás ugyanis nem tudja ellátni a háború miatt megnövekedett keresletet. Ez pedig újabb élőhelyek elpusztulásával, még több környezetszennyezéssel és a bozóttüzek kockázatának növekedésével jár. Az élelmiszerárak globális növekedése mellett ez az az ár, amit a helyieknek meg kell fizetniük egy tízezer kilométerrel arrébb zajló háborúért.