A piacokon, boltokban egekben a zöldségfélék ára – saját termesztéssel viszont rengeteg pénzt takaríthatunk meg

Ha beltéri növénytermesztésre adjuk a fejünket, érdemes tisztában lenni néhány fontos szabállyal. Amilyen egyszerűnek tűnik, olyan bonyolult feladat lehet ez a kezdő kertészeknek. A termesztés sok macerával jár, számos apró részletre kell odafigyelni, ha el akarjuk érni, hogy növényünk vagy annak termése fogyasztható legyen. Viszont nagyon olcsón megúszhatjuk a veteményezést, és később sokat spórolhatunk, ha a saját kertünkben termeljük meg a konyhai alapanyagokat.

A járványhelyzet hatására sokan kezdtek udvaraik, kertjeik megművelésébe, de akinek nem adatott meg hatalmas tér, az otthonában, beltéren kezdett növénytermesztésbe. Akik amatőr módon vágtak bele, megesett, hogy minden próbálkozás ellenére, nem sikerült életben tartaniuk a kifejlődött palántát, vagy ki sem keltek az elvetett magok. Éppen ezért, érdemes tisztában lenni azzal, mit tudunk palántaként nevelni, illetve milyen magok képesek kifejlődni beltéri környezetben.

Magról vagy palántázva

A magról történő vetés esetén fontos tudni, hogy mielőtt nekiállunk a vetésnek, mindenképpen olvassuk el a tasakon leírtakat, és aszerint álljunk neki! Általánosságban elmondható, hogy a vetőmagról történő termesztés azoknál a növényeknél nem szerencsés, amelyeknek hosszú a növekedési idejük.

A palántázás elsődleges célja, hogy a növények a kiültetés idejére már erősek legyenek, és hamarabb termőre forduljanak. Erre egy egyszerű példa: ha tél végén paradicsommagot vetnénk, és a mag ki is csírázna a szabad ég alatt a földben, a gyenge növényke akkor is hamar elfagyna. Ha pedig csak később, a meleg áprilisban csírázna ki, akkor májusban még apró lenne, legfeljebb nyár végére teremne.

Ha nem tudjuk eldönteni, melyiket válasszuk, csak azt tudjuk, mit szeretnénk termeszteni, akkor érdemes elolvasni a hellovidek.hu korábbi cikkét is, amelyben részletesen végigjárták, mely zöldségeket milyen eljárással érdemes termeszteni (A mostani cikk a thespruce.com írását felhasználva született.)

Hol vehetünk vetőmagot?

Ha valaki mindenképp magról akar veteményezni, és végignézné, miként fejlődik növénye a nulláról a termő fázisig, azok kertészetekben, nagyobb áruházakban, piacokon fillérekért juthatnak magokhoz. Ha nagy tételben vásárolunk is, megéri befektetni, hiszen ha a növények termőre fordulnak, sokat spórolhatunk azzal, hogy nem kell boltban vagy piacon vásárolnunk a kedvenc zöldségeinket.

Melyek a leggyakoribb hibák, amiket elkövetünk?

Ha már megvan a növény és a termesztési módszer is, akkor annak is érdemes utána járni, hogy az egyes növényeknek milyen igényeik vannak. Ez nagyon sokat segíthet abban, hogy a palántánk vagy a magról nevelt növényünk a lehető legjobban fejlődhessen. De, sajnos, elkövetünk hibákat is. Lássuk, mire figyeljünk a beltéri termesztés során!

Nincs elég fény

A palántáknak sok fényre van szükségük ahhoz, hogy stabil, egészséges növényekké növekedjenek. Ha nincs elegendő természetes fény az otthonunkban, használhatunk mesterséges fényt a palánták által megkövetelt megfelelő fénymennyiség eléréséhez. Ehhez az elszántabbak vásárolhatnak kifejezetten növények számára tervezett fényforrásokat.

Túl sok vagy túl kevés a víz

Az általunk kilocsolt vízmennyiség megnövelheti vagy megtörheti a palánta növekedését. Az öntözés a vetőmag beindításának egyik legnagyobb kihívása. A steril magkiindulási közeget nedvesen kell tartani, de ez nem azt jelenti, hogy áztatni kell a növényeket. Nem szabad, hogy a felesleges vízben tocsogjanak a palánták. Éppen ezért olvassunk utána az egyes fajok vízigényének.

Túl mélyre kerülnek a magok

A magok ezen a téren is elég finnyásak: egyes magoknak teljes sötétségre van szükségük a csírázáshoz, másoknak pedig éppen fényre... Szerencsére a vetőmagcsomagon általában a megfelelő ültetési mélységet is feltüntetik. Ha nincs információ a csomagon, akkor az az alapszabály, hogy a magokat kétszer-háromszor olyan mélyre kell ültetni, mint amilyen szélesek.

A csírázáshoz fényt igénylő magok esetében ellenőrizzük, hogy a magok érintkeznek-e a kiindulási közegükkel – tehát a földdel –, de nincsenek elfedve azzal. Ehhez óvatosan nyomjuk meg a talajközeget, hogy egy kis mélyedést hozzunk létre. Ezután helyezzük a magot a táptalaj tetejére, és finoman nyomjuk le, ügyelve arra, hogy a mag még mindig kint legyen a földből.

Elfeledkezünk a veteményről

Érdemes címkékkel ellátni a veteményt! Ezekre írjuk fel, hogy mikor ültettük őket, hiszen így nyomon tudjuk követni, mikor kell őket kiültetni vagy másik edénybe átültetni. Felírhatjuk emellett az öntözések idejét is, így kevesebb az esély arra, hogy megfeledkezzünk a növényeinkről.