A takarmányozás hiányát jól pótolhatja a szőlőtörköly

Idén az aszályos időszak negatív hatásai miatt kerülnek előtérbe az alternatív takarmányozási megoldások. A növekvő költségek és az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás miatt is érdemes áttekinteni a meglévő és az új lehetőségeket is. A szárított, majd megőrölt szőlőtörköly energiatartalmát és ízét kis mennyiségű melasz hozzáadásával lehet fokozni, mész hozzáadásával pedig a pektineket lehet megkötni, és emelni a pH-t. Silózáskor arra kell figyelni, hogy a vízben oldódó szénhidrátok és az etanol jelenléte nem segíti a tejsavas erjedést, így tejsavbaktérium-oltóanyag hozzáadására lehet szükség. 

A szőlőnövény hasznosítható részeit taglaló írását követően a szőlőtörköly takarmányozási szempontú felhasználásáról osztott meg fontos részleteket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakértője, Pető Krisztina.

Szőlőtörköly

A hazai szabályok alapján azoknak a gazdálkodóknak vagy szervezeteknek, amelyek 25 hektoliter vagy azt meghaladó mennyiségben állítanak elő bort vagy dolgoznak fel szőlőt, a keletkezett melléktermék (szőlőtörköly vagy borseprő) teljes mennyiségét ki kell vonni.

A szőlőtörköly kivonásának lehetőségei:

• takarmánykészítés,
• szerves trágyaként, annak megfelelő mennyiségben történő felhasználás,
• komposzt készítésére történő felhasználás,
• szőlőmag, illetve szőlőmagolaj kinyerés,
• törkölypálinka készítése,
• exportálás az Európai Unió tagállamain kívüli országba,
• hulladékbegyűjtő telep vagy veszélyes hulladék-égetőmű részére történő igazolt átadás,
• biogáz előállítás céljára történő átadás,
• ipari energetikai célú lepárlása vagy elégetése.
• átadás lepárlóüzem részére.

Ezek közül a lehetőségek közül a körforgásos szemlélet jegyében is érdemes azokat a módokat választani, amelyek több körben tartják termelésben a biomasszát, de elérhetőek a gazdák számára - írták.

A hasznosítás gyakorlata

Mára az előállítandó borfajtától függően az elterjedt gyakorlat az, hogy a fürtöket bogyózzák zúzás előtt, aminek következtében sem a borban, sem a melléktermékekben nem jelenik meg olyan intenzíven a tanninban gazdag szárak kesernyés, fanyarkás íze, ami takarmányozási szempontból is előnyös. Az ilyen módon készült törköly kb 40% magból és 60% héjból és gyümölcspépből áll, a törköly pedig a teljes bogyótömeg kb 20-25%-át alkotja.

Mivel frissen a szőlőtörköly sok vizet tartalmaz (65-68%), gyorsan romlik, ezért szárítani kell, ha nincs mód azonnal feletetni vagy silózni. A szárított, majd megőrölt törköly energiatartalmát és ízét kis mennyiségű melasz hozzáadásával lehet fokozni. Mész hozzáadásával pedig a pektineket lehet megkötni, és emelni a pH-t. 

Silózáskor arra kell figyelni, hogy a vízben oldódó szénhidrátok és az etanol jelenléte nem segíti a tejsavas erjedést, így tejsavbaktérium-oltóanyag hozzáadására lehet szükség. Általában a vörösbor-készítés törkölye az erjesztett szőlőanyagon kívül élesztő-biomasszát és etanolt is tartalmaz, míg a fehérbor-gyártás törkölye nagyobb mennyiségű vízben oldódó szénhidrátot és kevesebbet tartalmaz.

Melegebb éghajlatú országokban a friss törkölyhöz jó minőségű búzakorpát vagy paradicsompépet adnak. Az így besilózott takarmány jó minőségben tárolható, ízletes takarmányt ad. A silózás csökkenti a végtermékben a fenolok, kondenzált tanninok, szabad tanninok és szaponinok tartalmát, ezáltal javítja a szőlőtörköly takarmányozási értékét -közölték.

Korlátozó tényezők a takarmányozás során

• tanninok: a különböző vegyületek komplexeket képeznek a takarmányban lévő fehérjékkel és az emésztőenzimekkel, ami az emésztési folyamat megzavarásához és tápanyagvesztéshez vezet. Az ásványi anyagok felszívódását is gátolják, és károsítják a gyomor-bél traktus nyálkahártyáját. A szőlőtörköly tannintartalma alapvetően függ az adott borkészítési eljárástól, de ha a melléktermék tannintartalma magas, akkor a rostokkal együtt az egyik fő oka alacsony emészthetőségének és alacsony tápértékének.
• romlékonyság: körülményektől függően akár 24 órán belül is etethetetlenné válhat.

Takarmányozható állatfajok:

• kérődzők: juhoknak és kecskéknek jobban megfelel, mint szarvasmarháknak, de részben adható húsmarháknak és üszőknek, ám ki kell egészíteni fehérjét és energiát biztosító komponensekkel. A Bánáti Agrártudományi Egyetem tanulmánya szerint a szőlőtörkölyre, mint fehérjeforrásra is tekintettek, és a hízóbárányok súlyának javulását várták a törköly mennyiségének növelésétől. A magas rost, lignin és tannin tartalom miatt azonban az emészthetőség gyengébb volt. A kutatás eredményei alapján a szőlőtörköly jó rostforrás, és kis mennyiségben felhasználható a kérődzőknél a nitronén- és energiaigény kielégítésére. A tanulmány hivatkozik egy 2011-es Ausztráliában végzett kutatásra is, amelyben késői laktációban lévő tejelő tehén állományt vizsgáltak. A kontrollcsoport mellett egy csoportot pellettált (DGM), egyet pedig silózott törköllyel (EGM) etettek. A lucernaszéna (kontrollcsoport) helyett a DGM etetése tejelő tehenekkel a késői laktációban nem befolyásolta a tejhozamot, illetve a tej fehérje- és laktózkoncentrációját, viszont csökkent a tejzsírkoncentráció és ennek következtében a tejzsír hozam. A kontrollcsoporttal szemben az EGM-mel történő takarmányozás negatívan befolyásolta a tejhozamot, és ennek következtében csökkent a tejzsír-, tejfehérje- és a laktóztartalom. Mindezek mellett azt találták, hogy mind a DGM-mel, mind az EGM-mel történő takarmányozás esetén hozzávetőlegesen 20%-kal csökkenthető metánkibocsátás. Ugyanez a kutató megerősítette, hogy a tejelő teheneknél a szőlőtörköly több, mint hatszorosára növeli az egészséges zsírsavak mennyiségét a tejben, a hagyományos őszi takarmányozáshoz képest.

Nyúl, sertés és baromfi

• pecsenyenyulak: Az egykori Szent István Egyetem (ma MATE) együttműködésével készült tanulmány alapján a termelés gazdaságossági, termelésbiztonsági és állatjóléti szempontjait figyelembe véve a 4%-os szőlőtörköly-tartalmú választó és befejező takarmányok ajánlhatóak.
• sertések: 2000 óta a korlátozott mennyiségben (5% vagy annál kevesebb) hozzáadott szőlőtörkölyt hasznos proantocianidinek, flavonoidok és zsírsavak forrásaként vizsgálják. Az Ázsiai-Ausztráliai Állattenyésztési Társaságok Szövetségének egyik 15 hetes kísérlete során leírták, hogy a Saccharomyces boulardii-val fermentált szőlőtörköly 30g/kg-os szinten etetve javította a növekedési teljesítményt. A tápanyagok emészthetőségét és megváltoztatta a zsírsavak mintázatát a bőr alatti zsírban. Növelte a hús márványosságának és vörösségének pontszámát, illetve az antioxidáns képességét (alacsonyabb TBARS érték kimutatásából a magasabb eltarthatósági időre lehet következtetni).
• brojlerek: A brojlertakarmányokba legfeljebb 6%-ban bekerült szőlőtörköly-koncentrátum (amely 15% kondenzált tannint tartalmaz) nem rontotta a csirkék növekedését, az emésztőszervek méretét és a fehérje emészthetőségét. Megnövekedett viszont az antioxidáns aktivitás az étrendben, az ürülékben, a béltartalomban és a mellizmokban. Ugyanolyan hatékony volt az antioxidáns potenciálban, mint az E-vitamin. Egy későbbi kísérletben a 6%-ban hasonló szőlőtörköly-koncentrátumot tartalmazó étrend megnövelte a bélbaktériumok biodiverzitását és módosította a bél morfológiáját oly módon, hogy az kedvezően befolyásolja a tápanyagok felszívódását egy spanyol tanulmány szerint - írta a NAK szakértője, Pető Krisztina.