A tavaszi fagy okolható a gyenge európai szilvatermésért

A FAO adatai szerint a világ szilvatermése 12,6 millió tonna körül alakult 2018-ban. A legnagyobb termelő Kína, ahol évente 6,6–6,8 millió tonna szilvát takarítanak be. Törökországban a szilva termőterületének növekvő tendenciája jellemző, az idei évben az időjárás kedvezett a szilva termésének. Szerbia éves szilvatermése 330–560 ezer tonna között ingadozott az elmúlt három évben. Az idei évben a kedvezőtlen időjárás és a szilvadarazsak megjelenése miatt kevesebb szilvát takarítanak be.

Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban a szilva termőterülete 155 ezer hektár volt 2019-ben (vö. ezredforduló idején 220 ezer hektár). A betakarított termés mennyisége 2019-ben 10 százalékkal 1,59 millió tonnára csökkent az egy évvel korábbihoz képest, de 6 százalékkal nőtt az előző három év átlagához viszonyítva. Az Európai Bizottság adatai szerint az unió legnagyobb szilvatermelő tagországa Románia (az itt termett szilva többsége ipari célú feldolgozásra kerül), valamint Olaszország (215 ezer tonna), Franciaország és Spanyolország (180 ezer tonna) voltak 2019-ben - olvastuk a NAK AKI elemzésében.

Szakértők szerint 2020-ban Észak-Olaszországban 60 százalékos terméskiesés történt, az árak emelkedtek. Spanyolországban az idei évben a legjelentősebb szilvatermelő régióban (Extremadura) 25 százalékkal csökkent a szilva mennyisége az előző évihez képest. Franciaországban az idei termés körülbelül harmadával kevesebb, mint a tavalyi, ugyanakkor jobb a minősége és magasabb a cukortartalma. Németországban a szilva termőterülete 4,2 ezer hektárra bővült az elmúlt években: Baden-Württembergben 1,78 ezer hektárt, Rajnavidék-Pfalzban 880 hektárt ért el. A németországi statisztikai hivatal (Destatis) becslése szerint az idén elsősorban a tavaszi fagyok miatt 38,8 ezer tonna szilva teremhet, szemben az előző évi 46,8 ezer tonnával.

Az EU belső piacán a friss szilva legnagyobb exportőre Spanyolország volt 2019-ben, majd Olaszország következett a sorban, míg a vezető importőr Németország volt. Az unió külkereskedelmi egyenlege friss szilva tekintetében pozitív volt 2019-ben: 91,4 ezer tonna export állt szemben 74,3 ezer tonna importtal.

A KSH adatai szerint Magyarországon a szilva termőterülete 7,95 ezer hektár volt 2019-ben. A termésmennyiség az elmúlt öt évben 43,2 ezer és 47,5 ezer tonna között mozgott. Szakértők szerint az idei évben a tavaszi fagyok és az aszály miatt az átlagos mennyiség felére csökkenhet a betakarított szilva mennyisége.

Magyarország külkereskedelmi egyenlege friss szilvából, szilvapüréből és szilvabefőttből pozitív volt az elmúlt években. A friss szilva kivitele 7,2–11,1 ezer tonna között mozgott az elmúlt három évben. Az export főleg Németországban irányul, ahol Spanyolország és Olaszországot követően a harmadik helyet foglalja el Magyarország a beszállító országok rangsorában. A Magyarországra importált friss szilva mennyisége 940–
1790 tonna között alakult az elmúlt három évben. A főbb beszállítók Németország, Olaszország, Észak-Macedónia, és Spanyolország. A szilvapüréexport 2019-ben 153 százalékkal 86,8 tonnára nőtt az előző évihez képest. A szilvapüré importja éves szinten nem számottevő. Magyarország 2019-ben 980 tonna szilvabefőttet exportált. Az idei év első hét hónapjában 150 százalékkal 832 tonnára nőtt a kivitel az előző esztendő azonos periódusához viszonyítva. A fő célpiac Németország. Magyarország aszaltszilva-külkereskedelmi egyenlege negatív volt az elmúlt években. Aszalt szilvából 900–1130 tonna között alakult az import, amelynek döntő többsége Chiléből érkezett, az elsősorban Szlovákiába és Szlovéniába irányuló export 190–220 tonnát tett ki.

A Budapesti Nagybani Piacon a belföldi szilva a 27. héten jelent meg kínálatban átlagosan 600 forint/kilogramm áron. A szilva termelői ára 76 százalékkal volt magasabb (392 forint/kilogramm) a 27–41. héten az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva.