A természetnek és az állattartó gazdáknak is hasznosak a botoló fák

Hirdetés

Biztosan látott már botoló fát: egy seprűre hasonlít, amilyet a gyerekrajzokon látni, vagy pedig a korona alján nagyobb dudorok, kusza fatömeg található. Ez egy fahasznosítási módszert eredménye, ami hasznos az ember és a természet számára is. Elsősorban nem ipari faanyag termelésére, hanem vessző, vagy kisebb átmérőjű tűzifa, esetleg takarmány előállítására használták. Ismerje meg a botoló fák előnyeit! A Liget Művek írt cikket a botoló fák témában, ezt az anyagot szemléztük. A forma főleg emberi beavatkozás hatására jön létre, méghozzá úgy, hogy a koronát fiatalabb korban eltávolítják. Ezután a termelt faanyag felhasználásának céljától függően 2-20 éves időtartamokban részben vagy egészben újra és újra eltávolítják. Ez hozza működésbe az alvórügyeket, amelyek a levágott ágak körül sarjhajtásokat képeznek. Ritkább esetben természetes úton is kialakulhat egy-egy ilyen fa, például jég-, fagy-, vagy árvízkár esetén.

A különös botoló fák egyszerre lehetnek hasznosak az embernek és a természetnek is - képünk illusztráció

Nem vágják ki az egész fát, hanem csak az ágakat metszik, vagy fűrészelik le, így a kialakult gyökérrendszer és erős törzs sokkal hamarabb tud jelentősebb méretű koronát fejleszteni, mint egy csemete, ami leginkább arra használja az első évtizedeit, hogy kifejlessze a gyökérzetét. Ezért a fa tulajdonképpen néhány év leforgása alatt megújul, az ember pedig a faanyagtermelés során sok évet takarít meg. Ráadásul a vékony faanyag is jobb lesz, mert nagyobb gyökérzet táplálja és erős törzs tartja az ég felé.

Sok helyen azért alakult ki ez a művelési forma, mert jószágot legeltettek a területen, és a legelők környékén a kivágott fák helyén a természetesen, vagy mesterségesen felújult faegyedeket az állatok hamar elfogyasztották legelés közben. Botolással viszont ezt el lehetett kerülni, mert olyan magasan nőttek a hajtások, hogy azt az állatok már nem érték el.

Így folyamatosan megújuló faanyagforrást hoztak létre. Ezzel egy adott területet többszintes élőhellyé alakítottak: a legelő képes volt táplálni a jószágot az alsó szinten lágyszárúakkal és sarjakkal, a felsőbb szinten pedig faanyag jött létre. Ezáltal jobb volt a táj helykihasználása, mint manapság, amikor egy terület vagy legelő, vagy erdő. Videó az erdőbényei hagyásfás legelő-átvonuló kecske- és juhnyájról [embedyt] https://www.youtube.com/watch?v=hPHLr9SBG1M[/embedyt] A botoló fák egyik fontos tulajdonsága, hogy bár több 100 évig élnek, részben a kezelés hatására belül elkezdenek elkorhadni. A fák törzse egyébként is csak a külső részeken, a háncs és a kambium környékén tartalmaz élő szövetet, a belsejük és a kérgük külső része holt sejtek összessége - írja a Liget Művek.

A korhadék viszont – mely az élő részek metabolizmusát nem zavarja – számos ritka fajnak ad értékes élő-, táplálkozó- és szaporodóhelyet, mivel különböző üregeket és holtfát képez.

A botoló fák tehát megoldhatják az erdészeti és természetvédelmi szakemberek örökös gondját, hogy mennyi és milyen holtfát hagyjanak az erdőben. Így ugyanis a holtfa az élő fában található, folyamatosan termelődik, és csak lassan fogy el. A botoló fák koronája pedig egyszerre szolgáltathat tűzifát, vagy kisebb értékű faanyagot (pl. karónak, szerszámnyélnek)és szolgál értékes holtfás, üreges élőhelyül. Ráadásul nem bomlik le néhány év alatt, mint a kitermelt és holtfának meghagyott egyedek.

Több száz fajnak adhat otthont egy ilyen fa is

Egyetlen ilyen famatuzsálem akár 200 fajnak is otthont adhat egyszerre: madaraknak, emlősöknek, rovaroknak, egyéb ízeltlábúaknak, puhatestűeknek, gombáknak, alsóbbrendű növényeknek. A botoló fák továbbá korhadékukkal, lombjukkal, a környezetükben élő és táplálkozó élőlények munkájának köszönhetően értékes komposztot adnak közvetlen környezetüknek. Ennek köszönhetően nagyobb egyedszám esetén képesek trágyázni a legelőt. Továbbá a törzsbe és a lombba olyan anyagokat is beépítenek, melyek csak mélyen a talajban találhatók. Ezeket a hatalmas gyökereikkel érik el, és a korhadékban, lombban juttatják a felszínre. Így egy nagyon lassú, természetes talajforgatást is végeznek. Erre minden fa képes, de a botolók egyedeknél nemcsak lomb, hanem korhadék is a felszínre jut minden évben - írja a Liget Művek. Itt nézhet meg egy német nyelvű videót a témában: [embedyt] https://www.youtube.com/watch?v=9az9fTMDvSo[/embedyt]

Témák a cikkben

erdészet

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Ez itt a galéria tesztje, az utolsó

2025.05.08.

Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.

Itt vannak a fiatal mezőgazdasági termelők elindulási és beruházási-, valamint a mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatásának részletei

2024.12.20.

Megjelent a Fiatal mezőgazdasági termelők elindulásának és beruházásainak támogatása című pályázat tervezete. Mivel a kiírás nem végleges, így a feltételek változhatnak, de azért érdemes készülni, mert a főbb szempontok nem fognak változni. Íme, a részletek.