A világon először génszerkesztéssel módosították a csirke-DNS-t, a madárinfluenzára immunis madár a cél

A világon elsőként génszerkesztési technikákat alkalmaztak a csirke-DNS egyes részeinek megváltoztatására, hogy korlátozzák a madárinfluenza terjedését. Ez új stratégiát jelenthet a halálos vírus terjedésének visszaszorítására.

A madárinfluenza néven ismert, magas patogenitású madárinfluenza 2022 óta a világ új pontjain is felütötte a fejét, baromfimadarak millióit pusztítva el, valamint a tojás és a pulyka árát az egekbe repítve.

A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a mutációk potenciálisan emberek között kialakuló világjárvánnyal fenyegethetnek, bár a jelenlegi törzs eddig nem okozott jelentős megbetegedést az emberekben - írta meg ez Euronews.

A kutatók elmondták, hogy a világon elsőként a CRISPR génszerkesztő eszközt használták arra, hogy specifikus változtatásokat hajtsanak végre az ANP32 nevű génben, amely elengedhetetlen az influenzavírusok fenntartásához a csirkék sejtjeiben. A CRISPR egyfajta molekuláris "olló"-technológia, amellyel a tudósok a DNS-t szerkeszthetik.

Az influenzavírusok eltérítik az ANP32-hez hasonló fehérjéket a sejtek belsejében, hogy segítsék szaporodásukat, és a csirkékben végzett szerkesztések célja az volt, hogy megállítsák a madárinfluenza növekedését.

A megbetegedések száma tavasszal és ősszel, a vadon élő madarak vonulásakor növekszik.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerint 2023 áprilisa és júniusa között 98 kitörés és 634 vadon élő madarak között kialakult madárinfluenza-járvány fordult elő 25 európai országban.

A génszerkesztett csirkék ellenállónak bizonyultak a madárinfluenzával szemben

A kísérletek azt mutatták, hogy a génszerkesztett csirkék majdnem mindegyike ellenállónak bizonyult a madárinfluenza egy, a közelmúltban világszerte keringő H5N1-es törzsnél kevésbé halálos formájának kisebb dózisával szemben - mondta Wendy Barclay, influenza-szakértő, a londoni Imperial College professzora.

Amikor azonban a madarakat sokkal nagyobb mennyiségű vírusnak tették ki, a génmódosított csirkék mintegy felénél áttörő fertőzés lépett fel - mondta.

"Elindulhatunk azon az úton, hogy a csirkéket ellenállóvá tegyük a vírussal szemben, de még nem tartunk ott" - mondta Barclay. "Több szerkesztésre - erőteljesebb szerkesztésre - lenne szükségünk ahhoz, hogy valóban leállítsuk a vírus szaporodását".

Az eredményeket a Nature Communications című folyóiratban tették közzé kedden.

A kutatók most úgy vélik, hogy a csirkék sejtjeinek három konkrét genetikai változtatásával jobban meg lehet védeni a madarakat. Három szerkesztést tartalmazó csirkéket azonban még nem tenyésztettek ki - mondta Helen Sang, aki korábban az Edinburgh-i Egyetemen tanulmányozta a csirkék madárinfluenza elleni genetikai módosítását.

Sang szerint a tudósok úgy találták, hogy a genetikai módosítás nem működne elég jól.

A génszerkesztés ígéretes útvonalat kínál

A génmódosítással ellentétben, amely idegen géneket hoz be, a génszerkesztés a meglévő géneket módosítja. A technológia kevésbé ellentmondásosnak tekinthető, mint a génmódosítás, és egyes országokban enyhébb szabályozás alá esik.

"A továbblépéshez vezető út az, ha nem egyetlen szerkesztésre támaszkodunk, hanem ezek kombinációját használjuk" - mondta Barclay.

A tanulmány vezető kutatója, Mike McGrew, az Edinburgh-i Egyetem munkatársa nyilatkozatában elmondta: "A madárinfluenza nagy veszélyt jelent a madárpopulációkra. A vírus elleni vakcinázás számos kihívást jelent, és a vakcina bevezetésével kapcsolatban jelentős gyakorlati és költségproblémák merülnek fel.

"A génszerkesztés ígéretes utat kínál a betegséggel szembeni állandó ellenállás felé, amely generációkon keresztül öröklődhet, megvédve a baromfit és csökkentve az emberekre és a vadon élő madarakra leselkedő kockázatokat. Munkánk azt mutatja, hogy a madárinfluenza csirkékben való terjedésének megállításához több egyidejű genetikai változtatásra lesz szükség".

Franciaország ebben a hónapban az Európai Unióban elsőként oltotta be a baromfikat a vírus ellen.

Ez a stratégia azonban arra késztette az Egyesült Államokat, hogy kereskedelmi korlátozásokat vezessen be a francia baromfiimportra, arra hivatkozva, hogy fennáll a vírus országba való behurcolásának kockázata, mivel a beoltott madarak nem mutathatják a fertőzés jeleit.