Agrár pályázatokról egyszerűen 1. rész

Jelen cikk-sorozat célja, hogy a gazdálkodók számára utat mutasson az Európai Uniós és hazai támogatások igénybevételéhez.

Magyarország területének közel 85%-a vidéki térség, ahol a lakosság több mint 40%-a él. Ezért a vidékfejlesztés, a vidéki élet minőségének és az itt élők foglalkoztatási helyzetének javítása kiemelt fontosságú feladat.

A mezőgazdasági termeléshez, számos EU-tagországhoz képest, előnyösebbek a feltételek. Kedvezőek a természeti és éghajlati viszonyok, adottak a gazdálkodási hagyományok, magas a mezőgazdasági hasznosítású területek és az agrártevékenységekkel foglalkozók aránya. Az állattenyésztés évszázados tapasztalatai, szakmai múltja és kiterjedt intézményrendszere révén – EU-s mércével mérve is – jelentős ágazat.

A magyar agrárgazdaságban tehát számottevő termelési potenciál van, amit érdemes kihasználni.

A versenyképesség fokozásához azonban feltétlenül innovációra, az elavult technológiák korszerűsítésére, energia- és költséghatékony, valamint a környezetvédelmi szempontokat szem előtt tartó gazdálkodásra van szükség. A fejlesztések jelentős anyagi ráfordítást igényelnek, amit a gazdaságok többsége tőkehiány miatt önerőből nem képes finanszírozni.

Az EU-s, és az azokat kiegészítő hazai támogatási források ezért rendkívüli lehetőséget jelentenek. Hazánk 2007 és 2012 között 1453 milliárd Ft összegű EU-s támogatást kapott az agrárszektor fejlesztésére.

A kifizetett támogatások összege, éves bontásban:

  Mindez az elmúlt években 35 000 gazdálkodó munkáját és megélhetését tette könnyebbé. A beruházások támogatásával segítette a mezőgazdasági területeken a korszerű, hatékony és fenntartható termelést. Mindezekből következik, hogy azon gazdálkodók, akik kimaradnak az Európai Uniós támogatásokból, olyan lépéshátrányba kerülnek azokhoz képest, akik igénybe veszik ezeket a forrásokat, ami csak hosszú évek alatt, vagy egyáltalán nem behozható. Kövesse sorozatunkat, hogy megtudhassa, milyen lépéseket szükséges megtenni a támogatások elnyeréséhez.