Agrometeorológia csúcstechnológiával Hajdú-Bihar megyében

Stratégiai partnereivel együttműködve Magyarország legkomplexebb agrometeorológiai mérőhelyét alakította ki a Debreceni Egyetem AKIT. Az obszervatóriumban a hagyományos földi megfigyeléseken kívül az országban egyedülálló távérzékelési kutatások is teret kapnak. A központ 3 mérőhely (Kismacs, Látókép és Debrecen) agrometeorológiai alap- és modellezett adatait szolgáltatja, ami évente átlagosan 25-30 egyetemi oktató, kutató és hallgató tudományos tevékenységének az alapja. Továbbá szakmai segítséget nyújt új mérőhelyek mérési programjának tervezésében és minőségi adatbázisok előállításában is.

A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) Agrometeorológiai és Agroökológiai Központja (AAMK) olyan innovatív nagyüzemi mezőgazdasági technológiákat, szolgáltatásokat fejleszt, illetve nyújt, amelyek főleg a Kárpát-medence egyedi jellemzőihez igazodó precíziós növénytermesztéshez kapcsolódnak. Az egyik cél a talaj-növény-klíma rendszer komplex értelmezése. A létesítmény küldetése a Debreceni Egyetem Agrometeorológiai Obszervatóriumához tartozó mérőállomások fenntartása, folyamatos fejlesztése, valamint alap- és származtatott adatok szolgáltatása hallgatók, kutatók és oktatók számára - mondta Dobránszki Judit, a DE AKIT tudományos főigazgatója.

A kismacsi és látóképi mérőhely központi mérőegységeinek fenntartása és fejlesztése az Országos Meteorológiai Szolgálattal közösen történik. Mindkét mérőhelyen kialakítottak egy szekunder alapmérőállomást, ami meghibásodás vagy havária (például villámcsapás) esetén is gyűjti az alapvető információkat az adattároló- és feldolgozó központ számára – mondta Dobos Attila Csaba, az AAMK vezetője.

A megfigyelések a 60-as években kezdődtek

Az obszervatóriumot Berényi Dénes, Bocz Ernő és Loch Jakab iskolateremtő professzorokkal szorosan együttműködve Szász Gábor alapította még 1960-ban. A folyamatos mérési program 1963 júniusától indult. Tevékenységének legfőbb feladatait a klímamegfigyelések, a talaj és a felszíni határréteg energia- és anyagtranszport-folyamatainak, valamint a szoláris energia fluxusainak, egyenlegének mérése adják. A hagyományos földi megfigyeléseken kívül Magyarországon egyedülálló, agrometeorológiai célú távérzékelési kutatások is teret kaptak a mérőhelyen – emelte ki Rácz Csaba, az AAMK adatközpont felelőse.

Ők működnek együtt

Az Országos Meteorológiai Szolgálattal, a Debreceni Egyetem TTK Földtudományi Intézet Meteorológiai Tanszékével, az ELTE TK Fizikai Intézet Légköri Határréteg Turbulencia Csoportjával, az MTA Atommagkutató Intézet Klímakutatási és Környezetfizikai Laboratóriumával és a DE Műszaki Kar Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszékével kötött együttműködési megállapodások és közös kutatási programok keretében több speciális mérési komponens bevonása is megvalósult. A klímaváltozás és a fenntartható, precíziós mezőgazdasági technológiák terén végzett innovatív kutatási és oktatási tevékenységéért nemrégiben Berényi Dénes Emlékdíjra jelölt Dobos Attila Csaba vezetésével Magyarország legkomplexebb mérőhelye jött létre – mondta Dobránszki Judit tudományos főigazgató.

Cikkajánló: Ingyenes agrometeorológiai rendszer segíti a gazdákat