Akkor ér valamit az adat, ha fel is használják

Százalékban és pénzben is kifejezhető a mezőgazdaságban az adatgyűjtés hasznossága, de nem mindegy, mire használja a kapott adatokat a gazda. Pedig a termelésben is pénzre váltható az információ – többek között erről is beszélt az AgroVIR Kft. magyarországi cégvezetője, Okner Péter. A vállalat olyan informatikai rendszerek fejlesztésével és üzemeltetésével foglalkozik, amelyek a mezőgazdasági termelés teljes folyamatának adatgyűjtését összefogják és elemzik. Sőt, következtetéseket is levonnak az adatokból, amik alapján a gazda dönthet arról, megéri-e neki az adott művelet.

Miért kell és miért jó adatot gyűjteni? Mennyivel növeli ez a termelés hatékonyságát?

Lehet egy gazda nagyon ügyes és jó szakember, végezheti akármilyen jól a munkáját, ha az értékesítéskor nincs tisztában azzal, hogy mennyibe került az előállított termék. A pontos termelési költség ismeretében viszont, kedvezőbb tárgyalási helyzetbe kerül.

A szántóföldi kultúrák termesztésénél a gazdálkodó a műveletek és a beavatkozások elvégzéséről általában a növények szükségletei alapján dönt. Ez logikus, viszont nem biztos, hogy pénzügyileg is a legjobb megoldás. A vegyszer kijuttatásának tervezésekor, a várható költségek és a piaci árak ismeretében például már előre számolhat. Mert előfordulhat, hogy egy gombaölő kezelésnek nagyobb a költsége, mint amennyi hasznot hoz. Az AgroVIR rendszere előre látható és felesleges kiadásoktól kíméli meg a gazdaságot.

Hogyan lehet meghatározni a költséghatékonyságot?

A hatékonyság nagyban függ az üzemmérettől és a termesztett kultúrától, ezért - általánosságban - százalékban nehezen kifejezhető. Viszont egy 1000 hektáros terület 30-40 millió forintos üzemanyagköltségének akár 1 százalékát is meg lehet takarítani a rendszerrel. Ez pedig jelentős összeg.

Milyen arányú a megtérülés és a veszteségek optimalizálása a kertészetben?

A szántókhoz képest a kertészetben talán még fontosabbá válik a hatékonyság, mert a zöldségeket és a gyümölcsöket tárolják és feldolgozzák, majd több minőségi kategóriában kerülnek ki az üzemből. Egy adott konténerből több különböző méretű és minőségű gyümölcsöt is kivehet a termelő. Az egyik lehet kifogástalan, a másik léalma, a harmadik pedig nem felhasználható kategóriájú is. Ennek függvényében a költségek számítása is változik. Mi abban is segítünk, hogy ezek az összefüggések átláthatóak legyenek.

A rendszerünkkel minden egyes csomagolt áru költsége ismertté válik, abba beleszámítjuk az osztályozás, a csomagolás és a zacskóba tétel díját is, ami így segít a termelőnek adatalapú döntést hozni. Akár automatikus figyelmeztetések beiktatása is lehetséges: kezelésekre, munkaműveletekre és adathiányosságokra jelez a rendszer, ezek pedig hatékonyabbá teszik a termelést.

A szántóföldi termesztés és az állattenyésztés területén már évek óta jelen vannak a szolgáltatásaik, 2019-től szerepel a kínálatban a kertészet is. Mik voltak az ágazat sajátosságai fejlesztési szempontból?

Számos fejlesztés kifejezetten a gazdák kérésére valósult meg: kis parcellákra, zöldség vetőmag kísérletekre, mobil alkalmazásokkal történő munkaerő követésre alkottunk meg számításokat és adatgyűjtési folyamatokat, továbbá a rendszer a munkaműveleteket és az inputanyag felhasználást is méri. Ezáltal lehet követni a kultúra, a tábla és a parcella költségének alakulását. Akár a szüret során nyújtott teljesítmény is mérhető: melyik szedőbrigád, honnan, és mennyi idő alatt szedte le a termést.

Hogyan hasznosíthatják a begyűjtött adatokat a termelők a saját gazdaságukban?

Szerencsére sok gazda gépe alkalmas a precíziós adatgyűjtésre és gyűjtik is az adatokat, ám nem hasznosítják azokat. Itt kapcsolódunk mi be a folyamatokba: meghatározzuk, hogy milyen adat kerüljön be a perifériákból, az üzemanyagkútról vagy éppen a hídmérlegről. A termelő összehasonlításokat végezhet idő-, tábla és fajta alapon is. Sőt, összevetheti adatait a hasonló termesztési környezetben, gépparkkal és körülmények között termelő más gazdák számaival. Szoftverünk automata figyelmeztetést küld, ha rendellenes működést tapasztal, hogy az esetleges emberi hibákat kiküszöbölhessük. A termelőknek lehetőségük van arra is, hogy közvetlenül visszajelzést adjanak a fejlesztőmérnököknek a tapasztalataikról és arról, hogy milyen fejlesztési javaslataik vannak.