Állategészségügyi gyorstalpaló – mikor lázas egy sertés?

Mint ahogyan az embernek, úgy az állatnak is vannak klinikai paraméterei, amelyekből megállapítható adott esetben, hogy az állat milyen egészségi állapotnak örvend. Példának okáért egy állat is lehet lázas, vagy éppen a pulzusa is lehet magas. Lássuk, mik az alapvető életjelei néhány háziállatunknak és hogy milyen elváltozásból milyen betegségre lehet következtetni.

Ahogyan humán vonatkozásban beszélünk normál testhőmérsékletről, normál pulzusról vagy éppen átlagos légzésszámról, úgy az állatok esetében is léteznek ezek a paraméterek. Azonban esetükben a humán értékektől jócskán eltérhetnek ezek a számok. A következő táblázatban néhány háziállatunk normál klinikai paraméterei olvashatók:

A normális értékektől való eltérés figyelésével értékelhetjük jószágaink egészségi állapotát. Amennyiben a táblázatban leírtaktól eltérő értékeket kapunk (pozitív vagy negatív irányban), ott valami probléma van az állat egészségével.

Az állatnak, csakúgy mint az embernek, folyamatos a hőtermelése. Ez a belső hő az izomműködés, a belső szervek működése, valamint jórészt az anyagcsere során termelődik. Az állatok hőmérsékletét is hőmérővel tudjuk mérni. Léteznek belsőleg használható hőmérők, ezeket az állat végbélnyílásába kell helyezni. A legpontosabb mérési eredményeket ilyen hőmérő alkalmazásával tudjuk elérni. A külső hőmérők mérési eredményei pontatlanok, használatuk körülményes, ezért kevésbé terjedtek el állattartó körökben.

Az érverések száma megegyezik a szívverések számával, tehát esetünkben a pulzusról van szó. Fiatalabb állatok esetében a magasabb pulzus nem számít kórosnak, életkori sajátosságnak tekinthető. Azonban a pulzus növekedését a testhőmérséklet megemelkedése, izgalom, valamint munkavégzés is előidézheti. Épp ezért az állatok pulzusát is nyugalmi állapotban kell ellenőrizni. Az érverések számának ellenőrzése tapintással történik, amelyre bármelyik verőér alkalmas lehet. Célszerű olyan verőeret keresni, amely alatt kemény, csontos alap található. Szarvasmarhán és lovon általában a rágóizom előtt, vagy halántéktájékon végezzük az ellenőrzést, míg sertés és juh esetében a combartérián, a comb belső felén végezhetjük a vizsgálatot. Az ellenőrzés során 3 ujjunkkal kitapintjuk az artériát, finom nyomást fejtünk ki rá, majd egy percig számoljuk, mennyit ver az állat szíve. Az így kapott értéket nevezzük pulzusnak.

A lovak normál testhőmérséklete közel hasonló az emberekéhez, de a pulzusszámuk jóval alacsonyabb, mint a miénk

A légzésszám (az egy perc alatti be- és kilégzések száma) is egy fontos paraméter haszonállataink esetében. Komoly tüdőelváltozásokat fedezhetünk fel, ha egy egyszerű, légzésszám-vizsgálattal figyelemmel kísérjük állataink egészségi állapotát. A légzésszám mérése egyszerű megfigyelésen, esetleg tapintáson alapul. Az első esetben figyelemmel követjük a has és a mellkas mozgását és ezeket számoljuk egy percen keresztül. Tapintásos vizsgálat esetén a bordákra helyezett tenyérrel mérhetjük az állat légzésszámát.

Kérődzők esetében a bendőmozgások száma is fontos klinikai paraméter lehet, ebből ugyanis meg lehet állapítani, ha fel van fúvódva az állat, vagy éppen hashártya gyulladása van. A bendőmozgások számát úgy állapíthatjuk meg, ha tenyerünket a bal horpasz elülső-alsó részére szorítjuk és 5 percig számoljuk a bendő-összehúzódásokat. Ezek száma normál esetben nyugalmi állapotban 7-9, kérődzés közben 10-12, evés közben 13-14 darab. Rostos takarmány emésztése közben a bendőmozgások száma és erőssége nő.

A hasznos tudnivalókat Nagy Szabolcsnak köszönjük, aki korábban már mesélt a zöldfutószalag-rendeszerről és a felfűvódás veszélyeiről is.