Ami Kínának hosszú távú kockázat, Magyarországnak üzleti lehetőség

Komoly nehézségekkel küzdenek az élelmiszer-ellátási láncok. A kereslet globális szinten egyre nagyobb a népesség növekedésével, míg a kínálat egyre csökken. Hazánkban azonban egyelőre nincs baj, sőt, a magyar agrártermékek jelentős része Kínában köthet ki, egész jó áron.

2050-re nem túl biztató előrejelzéseket lehet olvasni az élelmiszerpiacot illetően. A kereslet a mostanihoz képest 70 százalékkal is növekedhet, miközben a kínálati oldalon több probléma is lesz. Negatívan hathat az élelmiszer-előállításra a klímaváltozás, a művelhető földterületek mérete is csökkenhet, valamint egyre kevesebb lesz a víz is. A negatív folyamatok miatt több, élelmiszer-termelési rendszer is meggyengülhet, fenntarthatatlan lesz, valamint a környezetünk termőképessége is romlani fog.

Mi fogjuk etetni Kínát a jövőben

Kína lehet talán a legnagyobb veszélyben – hangzott el egy agrár-kereskedelmi és gazdasági együttműködési fórumon. Ennek oka, hogy a Föld népességének 20 százaléka Kínában él, de mindössze a termőföldek 10 százaléka, valamint az ivóvízkészlet 6 százaléka található ott. Ebből az derül ki, hogy Kína hosszú távon élelmiszerimportra fog szorulni.

Ki másnak lenne ez jó hír, mint a keleti nyitást szorgalmazó Magyarországnak. Hazánknak van ugyanis a legtöbb termékcsoportra vonatkozó exportengedélye Kína irányába a közép-európai országok közül. Többek között magyar sertést, libát, kacsát, marhát és nyúlhúst, valamint élő lovat és búzát exporttál Magyarország oda, de rövidesen tejet is tud majd az ázsiai országba szállítani és erősíteni akarja borexportját is – írja az agrarszektor.hu

A következő években tehát számtalan magyar termék kerülhet kínai üzletek polcaira, amivel a hazai gazdaság várhatóan nagyot profitálhat.