Amikor a sertésből nem hurka, hanem emberi szervdonor lesz

A disznónál multifunkcionálisabb élőlényt nehéz elképzelni. Lehet belőle kolbászt, pénztárcát és cipőt csinálni, és a közel-keleti vacsoravendégeinket is ijesztgethetjük velük. De arra valószínűleg kevesen fogadtak volna, hogy szervdonor is lehet belőlük. Pedig lehet, hogy a jövőben génmódosított malacok rövidíthetik le a transzplantációra várók listáját.

Egy amerikai tudóscsoport 37 malacot szabadított meg a DNS-ében rejtőző vírusoktól. A vírusok megléte volt a legnagyobb akadálya annak, hogy szervdonorként használják az állatokat. Az eGenesis kutatói szerint még mindig óriási nehézséget támaszt az a feladat, hogy megelőzzék az átültetett szervek kilökődését az emberi szervezetből, de a szakértők szerint ez is nagy előrelépés.

A sertésből emberi szervdonor is lehet (Fotó: Pixabay, Alexas_Fotos)

A Science-ben megjelent tanulmányt a sertések bőrsejtjeinek vizsgálatával kezdték. A tesztek 25 féle endogén retrovírust (Perv) azonosítottak a sertésekben. A korábbi kísérletek azt mutatták, hogy szervátültetésnél ezek a vírusok elszabadulhatnak az emberi szervezetben, és megfertőzhetik az alanyokat. A kutatók azonban a legmodernebb génszerkesztési módszert, a Crisprt használva törölhették ezeket a vírusokat.

A kutatók ezután a Dolly birka klónozásához is használt módszert alkalmazták. A bőrsejtekből kinyert genetikai anyagot egy sertés petesejtjébe injekciózták, majd embriókat hoztak létre. Komplex folyamat, és nem is hatékony, de az eredmény magáért beszél: a kísérletből 37 egészséges kismalac született.

Ezek az első Perv-mentes malacok és az elvégzett módosítások számából kiindulva ma ők a genetikailag leginkább módosított élőlények is.

Ha a xenotranszplantációt sikerrel alkalmazhatnák, az világszerte nagy segítséget nyújthat az egészséges szervekre várakozó betegeknek. Donorból mindenhol kevés van, de ha sikerülne úrrá lenni a szervhiányon, évente százezrek életét lehetne megmenteni.

A malacok mindig a xenotranszplantáció legígéretesebb alanyai voltak, mivel a szerveik mérete nagyjából ugyanakkora, mint az emberé, és nagy számban tenyészthetők. A vírusok eltávolítása viszont nem jelent automatikus sikert. Még az emberekből származó szervek is okozhatnak szélsőséges immunreakciót, ami az átültetett szerv kilökődéséhez vezethet. A kutatók most azt vizsgálják, hogy további génmódosításokkal csökkenthető-e a kilökődés mértéke.

Forrás: Index.hu