Antimikrobiális szerek az állattenyésztésben: nem lehet teljesen elhagyni

Az antimikrobiális szerek elleni ellenálló-képesség előfordulásáról és terjedéséről tartott kerekasztal beszélgetést az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) Budapesten. Az antimikrobiális szerek az állattenyésztésben egyelőre nélkülözhetetlenek.

A cél az, hogy kevesebb rezisztens mikroorganizmus alakulhasson ki.

Kerekasztal beszélgetést tartott a FAO a magyar fővárosban az antimikrobiális szerek elleni ellenálló-képesség előfordulásáról és terjedéséről, annak érdekében, hogy a jelenséget csökkenteni lehessen az állattenyésztésben.

Antimikrobiális szerek az állattenyésztésben - nem lehet nélkülük? - Fotó: Pixabay, skeeze

Az antibiotikumok használata előtt mindig kérjük ki hozzáértő véleményét – ebben egyetértett az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), az Állategészségügyi Világszervezet, az Egészségügyi Világszervezet, az Európai Unió és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A szakértők november 10-én, Budapesten tanácskoztak az antimikrobiális szerek az állattenyésztésben történő használatáról szóló rendezvényen. A rendezvény összefoglalóját a NAK közölte.

Mi az az AMR?

Antimikrobiális rezisztenciáról (AMR) beszélünk, ha bizonyos mikroorganizmusok (baktériumok, gombák, vírusok és élősködők) ellenállóvá válnak az antimikrobiális szerek, például az antibiotikumok ellen. Ez jelenség terjedőben van a nem megfelelő és túlzott szerhasználat miatt az állategészségügyben, növénytermesztésben és a haltenyésztésben is.

Már jelenleg is évente mintegy 700 ezer halálesettel hozzák összefüggésbe az antimikrobiális szerekkel szembeni ellenálló képességet - mondta Andrij Rozstalnyij, a FAO budapesti állategészségügyi és -tenyésztési szakértője.

Nagyon fontos lenne az antibiotikumok felelős használata minden szektorban, hogy csak akkor válasszuk ezeket, amikor tényleg muszáj. Az állattenyésztés antibiotikum használata jelentős. Ezért fontos, hogy javítsuk a fertőzések nyomon követését. Ezen belül is a biológiai biztonságot és a higiéniát, illetve az állatok védekezőrendszerét erősítsük, hogy ne legyen szükség antimikrobiális szerekre - folytatta.

Példák a jelenségre

A jelenség például a nem megfelelő szennyvíz-kezeléssel is terjedhet. Ilyenkor nemkívánatos baktériumok és antibiotikum-maradványok kerülnek a vízhálózatba. Egy másik példa, amikor a klímaváltozással felgyorsul a határokon átnyúló állati betegségek terjedése.

Az ügy összetettsége megkérdőjelezhetetlen. Ez az oka annak, hogy a FAO partnerekkel összefogásban az „Egy Egészség” megközelítést alkalmazza, illetve szektorközi együttműködéseken keresztül közelíti meg az élelmiszerbiztonsági kockázatokat és más közegészségügyi veszélyeket, és ad tanácsot ezen kockázatok csökkentéséhez – mondta Rozstalnyij.

A szereket nem lehet teljesen elhagyni

Szintén nem megoldás az antimikrobiális szerek teljes elhagyása az állategészségügyi kezelésekből. Szakértők szerint ezzel egy légüres tér keletkezne, ahol fertőző betegségek szabadon terjedhetnének, tönkretéve az állattenyésztő és növénytermesztő szektorokat, a közegészségügyet veszélyeztetve. Az antimikrobiális szereknek megvan saját szerepük az állategészségügyben. Ehelyett a FAO és partnerei az antimikrobiális szerek felelős és körültekintő alkalmazását javasolják. A nem terápiás – például növekedés-serkentőként való használatot minimálisra kell csökkenteni.

Világszinten a FAO ajánlásokkal segíti az antimikrobiális szerek körültekintőbb alkalmazására való átállást. Ezért a szervezet a fenntarthatóbb és innovatívabb mezőgazdasági megoldások használatára biztatja a gazdákat.