Áttörnék a költséggátakat az öntözési közösségek támogatásával

Kiemelt feladatként kezeli a kormány az öntözésfejlesztéshez kapcsolódó beruházások megvalósítását és támogatását – mondta el az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén Nagy István. Az agrárminiszter a parlamenti felszólalásában jelezte: jelentős fejlesztésekkel és támogatással igyekeznek tenni azért, hogy a magyar gazdák alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozáshoz, és elkerüljük, hogy Magyarországon az élelmiszerbiztonság veszélybe kerüljön. 

Soha korábban nem volt akkora jelentősége az öntözéses gazdálkodásnak, mint napjainkban. Az elmúlt hónapokban pusztító méretet öltő aszály egyik legkézzelfoghatóbb ellenszere – ahol arra lehetőség adódik – az öntözés, mellyel pótolják a termelők a hiányzó csapadékot - fogalmazott Nagy István agrárminiszter. A Magyar Nemzet számolt be a téma részleteiről.

„Az öntözésfejlesztéshez kapcsolódó beruházások megvalósítását és támogatását a kormány kiemelt feladatként kezeli. A fejlesztések azokon a területeken, ahol igény van az öntözésre, megkezdődtek, a pénzügyi források rendelkezésre állásának függvényében ütemezetten zajlanak” – mondta a politikus.

Hirdetés

Áttörnék a költséggátakat az öntözési közösségek támogatásával

A miniszter szerint a beruházások költségigénye is gátolhatja a gazdákat abban, hogy a termésbiztonság érdekében megfelelő mennyiségű vízhez juttassák a növényeket. Ennek a problémának a megoldására dolgozott ki a kormány olyan ösztönzőket, amelyek a termelők közösségbe szerveződését segítik elő. Az első ilyen közösségek 2020 nyarán jöttek létre, majd az ezt követően elindult kampány hatására vett lendületet igazán a folyamat.

Jelenleg 118 elismert öntözési közösség működik az országban – főként az Alföldön és a Kisalföldön –, az öntözhető összes terület meghaladja az 56 ezer hektárt. Ezen felül 19 közösség kérelmeit vizsgálja az öntözési igazgatási szerv az Agrárminisztériummal együttműködve, további 49 közösség megalakulási szándékáról lehet tudni.

Segítségre és támogatásra van szükség

Az öntözési közösségek iránti érdeklődés nem véletlen, az állam az adminisztratív jellegű és kapcsolódó anyagi terhek csökkentése érdekében számos kedvezményt kínál az együttműködő gazdák számára. Az eddigi tapasztalatok szerint ezek a kedvezmények elég jelentősek ahhoz, hogy kellő motivációt nyújtsanak akár hosszú távon is a gazdák számára az összefogáshoz – fogalmazott a tárcavezető.

Nagy István kitért arra is, hogy vannak olyan területek az országban, ahol ezen kívül további segítség is szükséges az öntözés megvalósításához. Ide tartozik a Duna–Tisza közi Homokhátság is, amely ökológiai szempontból Magyarország egyik legsérülékenyebb, az időjárás negatív hatásainak rendkívül kitett vidéke. A miniszter a parlamentben egy fejlesztési akciótervet mutatott be, amely a térség vízgazdálkodási helyzetének javítását, a vízháztartási problémák minimalizálását és a vízvisszatartási lehetőségek kiépítését célozza.

Így változhat meg a Homokhátság

A fejlesztések két irányban zajlanak: egyrészt a térség peremterületein – Mórahalmon és környékén –, illetve a Homokhátság közvetlen térségében. Ez utóbbi esetben a vízpótlást biztosító fejlesztések 7 célterületre irányulnak.

„A cél, hogy a Homokhátság területi sajátosságaihoz illeszkedő vízgazdálkodási, illetve tájhasználati beavatkozási módszereket alakítsunk ki, ezzel javítva a gazdálkodás feltételeit és az ökológiai állapotot is” – mondta Nagy István.

„Az egész Homokhátságra kiterjedő, több tárcát is érintő részletes tervezés során lehet majd figyelembe venni azokat az igényeket, amelyek hozzájárulnak a térség fejlődéséhez, a népességmegtartó képesség növeléséhez és a mezőgazdasági kilátások fejlesztéséhez” – mondta az agrárminiszter.