Az OTDK első helyek fontosságáról is beszélt Bánáti Diána

Még 2022. nyarán járt az Uránia Nemzeti Filmszínházban az OTDK 70 éves születésnapi rendezvényén Prof. Dr. Bánáti Diána, az SZTE Mérnöki Karának tudományos dékánhelyettese. A résztvevők „TDK-s évtizedek” pódiumbeszélgetés részeként egy-egy évtizedet képviselve osztották meg élményeiket a hallgatósággal. A találkozó célként tűzte ki, hogy a jelenlévők személyes élményeken keresztül bemutassák, milyen volt az adott korszakban az OTDK, illetve mit tett hozzá a résztvevők személyes pályájához. Ekkor készítettek interjút a professzor asszonnyal, amit ma is érdemes és tanulságos elolvasni.

A Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karának tudományos dékánhelyettese az 1980-as évek végét idézte fel, és osztotta meg élményeit a hallgatósággal az MTA Pro Scientia Aranyérmesek első generációjának képviseletében 2022. nyarán. Prof. Dr. Bánáti Diána asszonyt az eseményen az SZTEinfo részéről Kovács-Jerney Ádám kérdezte. Ezt az anyagot szemléztük.

Hogyan zajlott az Uránia Nemzeti Filmszínházban az OTDK 70 éves születésnapi rendezvénye?

Az esemény célja az volt, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a versenyzők és a felkészítő tanárok számára miért is fontosak ezek a megmérettetések. A programon részt vett az OTDT új elnöke, a Rektori Konferencia elnöke, valamint miniszteriális képviselők is. Ezt követően egyesével felhívtak bennünket a színpadra, ahol mi meghívottként egy-egy évtizedet képviselve elmondtuk, hogy az életünkben mit is jelentett az OTDK-n elért első helyezésünk. A beszélgetésben résztvevők közül hármunknak is abban a megtiszteltetésben lehetett része, hogy elnyerte az MTA Pro Scientia Aranyérmét az OTDK-n való helyezésével. Ezt a kitüntetést két évente a legkiválóbbak kaphatják meg egy-egy szakterületen. Meglepetésünkre, ennek kapcsán régebbi képeket is bemutattak rólunk és felolvasták röviden a szakmai sikereinket, mielőtt a pódiumbeszélgetés megkezdődött.

Hogyan nyerheti el valaki az MTA Pro Scientia Aranyérmet?

-Azon egyetemi hallgatók közül, akik az Országos Tudományos Diákköri Konferencián első helyezést érnek el, kiválasztják a legjobbakat. Fontos megjegyezni, hogy ezt a kitüntetést nem pályázhatják meg a győztesek, ezt csak kiérdemelni lehet. Én 1989-ben, negyedik éves egyetemi hallgatóként kaptam meg - az akkor először kibocsátott - Pro Scientia Aranyérmet, az MTA Budavári Dísztermében, az akadémia akkori elnöke adta át személyesen. Azt gondolom, hogy alapvetően meghatározta a pályámat.

A kari TDK-n való első hely megszerzése az OTDK-n való szereplés feltétele. A Mérnöki Karon azonban egy másik, a Magyar Élelmiszertudományi és Technológiai Egyesülettel együtt szervezett tudományos-szakmai rendezvény is él, mesélne erről?

Ahogy említette azok az egyetemi hallgatók, akik a kari TDK-n első helyezést érnek el, azonnal kvalifikálják magukat a következő évben megrendezett országos megmérettetésre. Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia köztes éveiben az élelmiszertudományhoz kapcsolódó tudományos kutatásokat végző hallgatók számára azonban egy úgynevezett MÉTE TDK-t is rendezünk, amit a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karán tartottunk meg. Büszkék vagyunk, hiszen az Élelmiszermérnöki Intézetből hármunk mentorált hallgatója is első helyezést ért el a szakmai megmérettetésen.

Hogyan élte meg, hogy Önnek ítélték a 2022-es Kiváló Tehetséggondozó Kitüntetést?

Nagyon örülök, és büszke vagyok, hogy méltónak találtak arra, hogy elismerjék azt, amivel foglalkozom. Amikor megtudtam, hogy én kapom meg a kitüntetést eszembe jutott, amikor másodévesen sokat küzdöttem, hogy Dr. Farkas József professzor úr által művelt témán dolgozhassak. A professzor úr viszont alsóbb éves mérnök hallgatókkal nem foglalkozott, nekem viszont kemény munkával sikerült elérnem, hogy a hallgatója lehessek. A befektetett erő és energia meghozta a gyümölcsét: a szakdolgozatomat, a diplomamunkát és később a kandidátusi disszertációmat is az ő szakmai irányítása alatt készítettem el. Meghatározó volt, ahogy ő elindított a pályán és, azóta is próbálom mindazt a segítséget visszaadni a fiatal kollégáknak, amit tőle kaptam.

Hogyan határozta meg a pályáját az MTA Pro Scientia Aranyérem?

Amikor az 1990-es években megalakult az MTA Pro Scientia Aranyérmesek Társasága, társelnökként dolgoztam az egyesületben az egyik érmes társammal, Prof. Dr Kiss Ritával, aki azóta akadémikus lett műszaki szakterületen. A karrierépítés és az azzal járó kutatások miatt egy kicsit eltávolodtunk egymástól, ám az egyesületben újra szorosabbra fűződött a viszony köztünk. A 2021-es évben a Szegedi Tudományegyetem képviseletében elnyertük a 2022-es Pro Scientia Aranyérmesek Konferenciájának rendezési jogát, az eseményre 2022. október 13-a és 15-e között került sor. A konferencia azokról az eredményekről szólt, amelyek középpontjában a multidiszciplináris nézőpont a különböző együttműködések pozitív hozadékainak felvillantása és a hallgatóság inspirálása, valamint tájékoztatása áll. Előadásokat csak Aranyérmesek tartottak, akik közérthető módon mutatták be saját szakterületük egy-egy érdekes kutatási témáját, a hiteles tudomány-kommunikáció azonban minden érdeklődő számára szabadon látogatható volt.

Mit gondol, az MTA Pro Scientia Aranyérem vezette szakmai sikereihez?

A Pro Scientia Aranyérem sokban segítette azt, ahol most tartok, de úgy vélem, hogy a család, a mentorok, a példaképek és az általuk kapott sok-sok segítség nélkül nem ment volna. Mindenki fontos volt, aki segített, aki elindított a pályámon, aki inspirált. Emellett azt gondolom, minden egy kicsit a szerencsén is múlt. Az, hogy kivel hoz össze az élet bennünket, sok mindent befolyásol, a siker soha nem egy emberen múlik. Mottóként is azt vallom, hogy: a jó szerencse a felkészülteket találja meg.