Csiki-csuki, mégsem tilos avart égetni január 1. után?

A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint, a veszélyhelyzet ideje alatt visszakerül az önkormányzatok hatáskörébe annak eldöntése, hogy engedélyezik-e az avar- és zöldhulladék-égetést, és ha igen, milyen feltételekkel.

A parlament által még a nyáron elfogadott módosítás értelmében 2021. január elsejétől országszerte tilos az avarégetés és a kerti hulladék égetése. A döntés eltörölte azt a rendelkezést, ami alapján az önkormányzatok - saját hatáskörben - rendeletben szabályozhatják az avarégetést. Ennek céljául a levegő minőségének javítását és a lakosság egészségének védelmét jelölték meg, a levegő nem megfelelő minősége miatt ugyanis uniós kötelezettségi eljárás indult Magyarország ellen.

December 2-án azonban megjelent egy kormányrendelet a Magyar Közlönyben, ami felülírja a nyáron elfogadott módosítást és az azzal járó országos tilalmat. A rendelet a koronavírus-járvány miatt bevezetett veszélyhelyzet idején alkalmazandó, levegőminőséggel összefüggő szabályokról szól, tartalma alapján veszélyhelyzet megszűnéséig továbbra is a települési önkormányzatok hatáskörében marad „a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása” - írta meg a HelloVidék.

A Levegő Munkacsoport szerint levegőminőségi vagy akár hulladékgazdálkodási szempontból semmi nem indokolja a rendelkezést, sőt, éppen az ellentétére lenne szükség. Egyre több tanulmány bizonyítja, hogy a koronavírus-járvány terjedése, a tünetek súlyosbodása, a halálozási arány összefüggésben áll a légszennyezettséggel.

A januári időszakban egyébként sem is igazán keletkezik olyan mennyiségű kerti hulladék, mint ami a tavaszra vagy az őszre jellemző, és ami a változatást indokolja. Az avar- és zöldhulladék-égetés egyébként számos településen már eddig is tiltott volt, jellemzően a kisebb önkormányzatok foglalkoztak kevésbé a jelenséggel.