Debrecenben tanácskoztak: az időjárási körülmények nem kímélik a csemegekukoricát sem, a precíziós tudás segíthet

A zöldség-gyümölcs ágazat csemegekukorica és zöldborsó termékpályájának kihívásairól, valamint a hatékonyság növelésének lehetőségeiről rendezett konferenciát a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Kertészettudományi Intézete, valamint a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. Magyarországon a csemegekukorica kiemelt ágazat, 33-35 ezer hektáron folyik a termelés. Videós és helyszíni riportokból szemléztünk.

A zöldségek és a gyümölcsök fontos témáiról tartottak szakmai talákozót Hajdú-Bihar vármegye fővárosában, Debrecenben. Az agrártudományi képzés és a hazai kutatások egyik fellegvárában több gyakorlati kérdésre keresték és mutatták be a megoldásokat, valamint a lehetőségeket. A Haon számolt be részletesen a programról, Panyiczki-Berényi Viktória cikkét szemléztük.

Komoly kihívások a csemegekukorica és a zöldborsó termesztés gyakorlatában

A zöldség-gyümölcs ágazat csemegekukorica és zöldborsó termékpályájának kihívásairól, valamint a hatékonyság növelésének lehetőségeiről rendezett konferenciát a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Kertészettudományi Intézete, valamint a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.

“Nagy örömünkre szolgál, hogy ilyen óriási érdeklődés övezi a mai rendezvényt, amelyre összesen 270 résztvevő regisztrált. Ez a szám megerősített minket abban, hogy hagyományteremtő szándékkal minden évben megrendezzük a tanácskozást – jelentette ki a rendezvény megnyitóján dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke; a Debreceni Egyetem MÉK Kertészettudományi Intézet vezetője. 

A csemegekukorica és zöldborsó termelése évek óta komoly kihívásokkal néz szembe, különösen a klimatikus viszonyok kedvezőtlenné válása és a piaci környezet változása miatt. Ezek a tényezők már komoly fenyegetést jelentenek az alapanyag-biztonság és a termékpálya működése terén.

Kiemelte a támogatási rendszer újdonságait Feldman Zsolt államtitkár

A csemegekukorica és a zöldborsótermelés a mezőgazdaság azon területe, ahol a termelők és a feldolgozók hatványozottan egymásra vannak utalva. Ezért fontos, hogy az elmúlt években nagy hangsúlyt fektettünk a feldolgozóipar kapacitásának korszerűsítésére, illetve bővítésére. A termelők számára ez a fejlesztési folyamat biztonságot teremt, emellett az ágazatban dolgozók továbbra is számíthatnak az 50 százalékos támogatási intenzitású, a hatékonyság növelését segítő támogatásokra – mondta előadásában Feldman Zsolt az egyetem tudósítása szerint.

A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a támogatási rendszer újdonságait bemutatva kiemelte a termésbiztonságot növelő fejlesztések, például az öntözéstechnológiai beruházások fontosságát - írták.

Adatalapú, precíziós gazdálkodás támogatja a hatékonyságot

Magyarországon a csemegekukorica kiemelt ágazat, 33-35 ezer hektáron folyik a termelés. Ez a mennyiség Közép-Európában egyedülálló – fejtette ki Prof. Dr. Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese.

A korábban már részletesen itt ismertetett debreceni precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzésben is tevékeny szakember hozzátette, hogy az időjárási körülmények változása elsősorban a zöldborsó ágazatot sújtja. Ennek ellenére a 2022-es év megmutatta, hogy a kevésbé érzékeny csemegekukorica is óriási kockázatot jelenthet extrém körülmények között. 

“A célunk a hatékonyság növelése, amely többek között precíziós mezőgazdasággal érhető el. 2023. szeptember 1-én indul az egyetemen a precíziós mezőgazdasági mérnök képzés, amire szép számmal jelentkeztek fiatalok – fogalmazott a rektorhelyettes. 

Tudásközpont minden szinten Debrecen

Bízom abban, hogy az agrárkar mindenki fejében úgy jelenik majd meg, mint egyfajta tudásközpont, hiszen itt az oktatás mellett a tudomány, a kutatás, valamint a szaktanácsadás is nagy szerepet kap  – hangsúlyozta Dr. Stündl László, a Debreceni Egyetem MÉK Kar dékánja.

Fontos, hogy a tudományos eredmények közvetlen átadásával tovább segítsük a termelőket, az agrárvállalkozásokat - fogalmazott.

Azt a Debreceni Egyetem weboldala írta meg, hogy a hagyományteremtő szándékkal megrendezett szakmai konferencián 16 előadás volt, több mint 270 szakember részvételével. Az eseményen szó volt egyebek mellett

• a biológiai növényvédelmi technológiák jövőjéről,
• a nyersanyag-minőség és a késztermék-előállítás összefüggéseiről, valamint
• a feldolgozott termékek piaci kilátásairól.

A képeket Czinege Melinda készítette.

A Debreceni Egyetem tevékenységével és fejlesztéseivel kapcsolatos további tartalmainkat ide kattintva lehet és érdemes elérni.