Digitális technológiákkal plusz 60 százalék érhető el

A magyar élelmiszergazdaság a jelenleginél 60 százalékkal nagyobb termelést is képes elérni, amit digitális technológiák alkalmazásával lehetne kihasználni. A precíziós gazdálkodás ma már olyan versenytényező, amely minden agrárgazdasági ágazatban, de különösen a nagyobb jövedelmet garantáló szántóföldi növénytermesztésben jelen van. Megkezdődött a magyar mezőgazdaság digitális átalakulását hosszú távon meghatározó Digitális Agrár Stratégia társadalmi vitája – mondta Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára Nagykátán, az I. PREGA START konferencián. Drónok, robotok és szenzorok segítségével a szántóföldi gazdálkodásban hektáronként 50-80 euró költségcsökkentést lehet elérni 5-15 százalékos termésátlag-emelkedés mellett. Továbbá előrejelezhető a fagyveszély és automatikusan indítható a fagyvédő öntözés. A gyümölcs és szőlő precíziósan, GPS-technológiával telepíthető, a növényenkénti adatgyűjtés pedig csökkenti a kijuttatott vegyszer mennyiségét, illetve hatékonyabbá teszi a védekezést  - számolt be róla a Híradó.hu. Az elképzelések szerint a drónok segíthetnek a talajnedvesség és a humusztartalom mérésében, ráadásul egyes típusok akár a műtrágya és a vegyszerek célzott kijuttatására is képesek. Az állattenyésztésben pedig az egyedi adatgyűjtés, ennek felhasználásával pedig az egyedi takarmányozás és gyógyszeradagolás is megoldhatóvá válik. A szenzorok adataival pontosan tervezhető lesz például az erdőtelepítés is.

Magyarországon is fejlődik a technológia, és vele az élelmiszergazdaság termelése

A témában itt írtunk arról korábban, hogy elkészült a magyarországi Digitális Agrár Stratégia szakmai tervezete, amely a társadalmi vitát követően még a tavasszal a kormány elé kerülhet. A további fejlődéshez fontos, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban használják a gazdák a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket, hiszen ezekkel az eljárásokkal többet, magasabb színvonalon és hatékonyabban tudnak majd termelni. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke egy korábbi sajtótájékoztatón elmondta, hogy a digitális megoldások ma már nem kényelmi funkciót, hanem a versenyképességet, adott esetben az életképességet is jelenthetik az agráriumban, hiszen optimalizálja az üzemanyag-, az alapanyag- és az időfelhasználást. A közölt adatok szerint „az alapok megteremtése” hektáronként két euró megtakarítást jelenthet. Egy intelligens gépsor bevezetése azonban már 40-50, míg ha járműnavigációs szintig menő adatgyűjtést vezetnek be, akár 80 euró is lehet a költségcsökkentés, miközben a hozamok is emelkednek. Ez utóbbiak kapcsán a búza hozama precíziós gazdálkodással 7-17, a kukoricáé 2-9, a napraforgóé pedig 6-10 százalékkal növelhető. Ráadásul a technológia a kertészetben, az állattenyésztésben és az erdészetben is jó lehetőségeket kínál. A kamarai elnök kijelentette, hogy Magyarországon most elsősorban a nagyobb, innovatívabb vállalkozások tudják fedezni a digitalizáció költségeit. Noha jól látható, hogy a kisebb, közepes gazdaságok is nyitottak, ezért az utóbbiak támogatásra, inkubációra szorulnak. Az agrárkamara feladatának pedig az információk összegyűjtését és minél szélesebb körben való terjesztését nevezte meg.