Egészségesebb, édesebb és egyszerűbben termeszthető gumóval válthatják ki a burgonyát

A csicsóka egyszerűen termeszthető, kevés törődést igénylő növény. Eredetileg Észak-Amerikában őshonos, az indiánok fogyasztották. Európába a 17. századba került, először Franciaországban és Olaszországban termesztették, később Magyarországon is elterjedt. Ínséges időkben a burgonya helyett ették, amire bizonyíték több népi neve is: csókapityók, földialma, tótrépa. Napjainkban egyre többen fedezik fel újra a burgonyához hasonló, de annál édesebb ízvilágú gumót, ami a biotermesztés egyik legfontosabb növénye lett. Ráadásul nagyon egészséges.

A Magyar Mezőgazdaság írta meg, hogy a göcsörtös, barnás-sárgás gumókat hozó csicsókát a kedvező élettani hatása miatt csodazöldségnek tartják. A fogyasztása javasolt a cukorbetegek és diétázók számára, mert sokkal kevesebb benne az energia, mint a krumpliban, viszont laktató, ami pedig a benne lévő inulin formájú szénhidrátnak köszönhető. Ez egy vízben nem oldódó nagy méretű rost, ami gyakorlatilag emésztetlenül halad át a szervezeten. Az ezekből keletkező fruktóz, azaz gyümölcscukor lassabban növeli meg a vércukorszintet, mint a szőlőcukor. A cukorbetegek így inzulint takarítanak meg, a fogyni vágyók pedig egy ízletes lehetőséget illeszthetnek az étrendjükbe. Fontos, hogy miközben áthalad a bélrendszeren, táplálja az abban megtalálható védő baktériumokat (probiotikumokat), így immunerősítő hatással is bír.

Számtalan étel készíthető el belőle

Mivel keményítőtartalma jóval alacsonyabb, mint a burgonyáé, íze pedig édeskés, ezért nyersen is finom, saláta, vagy levét kifacsarva turmix italok összetevője is lehet. Krémleves, sült köret, és főzelék is készíthető belőle. Az íze jól harmonizál az almával, a naranccsal és a céklával is - írják. A gumó megpucolása okozhat nehézséget a göcsörtös, szabálytalan alakja miatt. Azonban nem kell minden esetben meghámozni, mert a héja nagyon vékony, sütéskor, vagy főzéskor megpuhul.