Egyszerre nagyon hasznos és káros is a pálmaolaj

Az édességek, a margarinok, a samponok és kenőanyagok közös tulajdonsága, hogy összetevőjük a pálmaolaj. A sokoldalúan felhasználható, könnyen előállítható és még olcsó anyag termelése rengeteg előnye mellett komoly mezőgazdasági és környezetvédelmi szempontokat sért. Ha a termékek összetevői között keresi valaki, jól oda kell figyelnie, mert több mint 200 elnevezés utalhat rá. Sok gondot is okoz a termelése.

A pálmaolaj (vagy pálmazsír) a Nyugat-Afrikából származó olajpálma gyümölcsének héjából sajtolt növényi zsiradék. Színe a narancssárgától a vörösesbarnáig terjedhet, frissen sajtolva ibolyához hasonló illatot áraszt, és enyhe, jellegzetes íze van. Huzamosabb ideig levegőn tárolva színtelenné válik, szaga és íze avas jellegű lesz. Olvadáspontja 30-37 °C között van - írta a 24.hu cikke.

Használja az élelmiszeripar, például szószokban, margarinokban, édességekben, sós ropogtatnivalókban, készételekben, húskészítményekben, bébiételekben, a kozmetikai ipar testápolókban, szappanokban, samponokban, tisztítószerekben, de készül belőle üzemagyag és gyógyszer is.

Ha a termékek összetevői között keresi valaki az olajpálma terméséből készülő olajat, jól oda kell figyelnie, mert több mint 200 elnevezés utalhat rá. Például 

• növényi olaj, 
• növényi zsír, 
• azelainsav (Azelaic acid), 
• Sodium Lauryl Sulfate (SLS), 
• Ammonium Lauryl Sulfate (ALS), 
• glicerin vagy az 
• A-vitamin (Retinyl Palmitate).

Miért ilyen népszerű a pálmaolaj?

A pálmaolajat már az ókor óta használják, de az ipari termelés óta szinte kikerülhetetlen, mert a növény igénytelen, termesztése olcsó és ugyanakkora termőterületen más olajtermelő növényekhez képest nagyobb a hozama. Továbbá ott, ahol megterem, még a munkaerő is olcsóbb, ráadásul a környezetvédelmi szabályok is megengedőbbek. Az olaj jól tárolható, hosszú ideig használható - írták.

Mi a gond a pálmaolajjal?

Az olajpálma legfőbb termőterülete jelenleg főként Malajziában és Indonéziában van, a teljes pálmaolajmennyiség 85%-a onnan származik. Mivel az olaj keresett, szeretnének minél többet termelni belőle. Ehhez termőföldre van szükség, amit őserdők kiirtásával tudnak elérni, ezáltal pedig kipusztulnak a területen élő állatok és növények – akár az őslakos emberekkel együtt is.

Ehhez fontos információ, hogy Indonézia esőerdeiben él az összes ismert növény-, emlős és madárfaj 15%-a. Olyan fajokat fenyeget az erdőirtás miatt a kihalás, mint az orángután, a ködfoltos párduc vagy a borneói törpeelefánt.

Termőterülethez égetés során juthatnak. Ez előfordul, hogy a szükségesnél jóval nagyobb területek leégéséhez vezethet, ha nem képesek időben megfékezni a tüzet. Az égetés a környező településeken növeli a szmogot. A pálmaolaj üzemanyagként használva további környezetre káros tényező.

A hosszú távok hátránya

A cikk szerint még kevés kutatás készült a témában, de feltételezhető, hogy nem kifejezetten egészséges a finomított pálmaolaj hosszú távú fogyasztása. Az ENSZ Egészségügyi Szervezete (WHO) és annak Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége is azonosított 3-MCPD észtereket a finomított pálmaolajban. Ezekről egyelőre annyit tudni, hogy „lehetséges, hogy rákkeltő hatásúak az emberi szervezet számára”. A pálmaolaj kitermelése sokszor nem etikus, gyerekmunkásokat alkalmaznak, kényszerkilakoltatásokat végeznek miatta.

A megoldás a fenntartható termék?

A pálmaolajnak jelenleg nincs olyan alternatívája, mely ki tudná elégíteni a világ szükségletét. Ezért próbálkoznak fenntartható pálmaolajjal, de sajnos, ez jobban hangzik, mint, ami a valóság.

A Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztalhoz (RSPO) csatlakozott termelők vállalták, hogy 

• nem vágnak ki érintetlen esőerdőt az ültetvények számára, 
• biztosítják a vízkészletek védelmét, 
• megakadályozzák az eróziót. 

A munkásoknak emberi körülményeket biztosítanak, a helyi közösségekkel pedig megegyeznek, ahelyett, hogy erővel elvennék a földjeiket.

Kutatások szerint a fenntartható pálmaolaj előállításához ugyanakkora – sőt, lehetséges, hogy nagyobb mértékű – erdőirtás szükséges, mint a hagyományos termeléshez.

Szabályok és keretek nélkül csekély az eredmény

A fenntartható megnevezéshez nem kapcsolódnak szigorú szabályok, illetve ezek be nem tartása esetén szankciók. Bizonyos fenntarthatónak nevezett, illetve „hagyományos” olajpálmaültetvényeken a munkások munkakörülményeit, az ültetvény közvetlen környezetében tapasztalható biodiverzitást, az erdőtüzek előfordulásának gyakoriságát és a vegyszerhasználatot vizsgálva alig találtak különbségeket.

Óriási kiskaput jelent, hogy ha összekevernek fenntartható termelésből származó pálmaolajat nem fenntartható termelésből származó pálmaolajjal, a keverék is megkapja a fenntartható minősítést, függetlenül a kétféle olaj egymáshoz viszonyított arányától.

Mit lehet tenni?

Ha nincs kereslet, nem éri meg termelni - írták. Ez viszont nem olyan egyszerű, ha közben ragaszkodunk a megszokott termékeinkhez. Ha másfajta olajjal helyettesítjük a pálmaolajat, az jelentősen megnöveli a termék árát. Ezt erősítheti az is, hogy a pálmaolaj lecserélése nagymértékben megváltoztathatja a termék jellemzőit, ami a vásárlóknak nem biztos, hogy tetszik. Eközben fontos, hogy a pálmaolaj termelése rengeteg embernek ad munkát.

Mi a megoldás?

A cikk szerint “lehetőség szerint kerüljük a pálmaolajat tartalmazó termékeket, ezt egyébként úgy tudjuk a legbiztosabban megtenni, ha feldolgozatlan, helyi élelmiszereket választunk.”