Elfogynak az agrárszakemberek?

Az agrárszakemberek képzése a versenyképes mezőgazdaság és élelmiszeripar megteremtésének, majd működtetésének elemi feltétele. Az agrártudományi ismeretek ezért komplex tudást nyújtanak, amelyet más ágazatokban, így a kereskedelemben vagy pénzügyi szakterületen is hasznosítani lehet. Egyelőre mégsem népszerű a pályaválasztók körében a szakma alacsony presztízse miatt, jelenleg a felsőoktatásban részt vevő hallgatók alig 6%-a folytat mezőgazdasági területen tanulmányt, miközben a teljes hallgatói létszám is folyamatosan, sőt gyorsuló ütemben apad.

Az agrár-felsőoktatásban tanulók aránya jelenleg csekély: a KSH és az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatai alapján a 2014/15-ös tanév több mint háromszázezer felsőoktatási hallgatójának alig 6%-a vesz részt mezőgazdasági képzésben. A pályakezdő fiatalok körében nemrég végzett kutatás eredményei alapján pedig az ágazat vérfrissítése is kérdéses: az agrár szakirányú végzettség nem igazán népszerű a pályaválasztók körében, és a szakma társadalmi presztízsét is alacsonynak látják. Holott a fiatalok úgy látják, hogy ez a szakterület jó kereseti lehetőséget biztosít, és mind idehaza, mind külföldön szükség van jól képzett szakemberekre, tehát a várható elhelyezkedési lehetőség is kecsegtető.

Kevesen jelentkeznek agrár szakra, pedig lenne helyük, és a munkaerőpiacon is várják a fiatalokat

„Az agrártudományok magyarországi felsőfokú oktatása több mint 200 esztendeje kezdődött, és az egyetemi szintű oktatás is hamarosan 100 éves évfordulóját ünnepli. A mezőgazdaság hagyományosan fontos nemzetgazdasági ágazatnak számít, és az ágazat szakembereinek képzése is ennek megfelelően alakult ki hajdanán, megelőzve számos fejlett országot is. Van tehát olyan örökölt tudásbázis az ország oktatási intézményeiben, amely képes az új idők új követelményeinek megfelelő, műszaki-biológiai, szervezési és közgazdasági ismeretekkel felruházni a fiatalokat” - mondta el Prof. Dr. Varga Gyula, az MTA doktora.

„Az általános jólét terjedésével együtt nő az igény az élelmiszerek mennyisége és minősége iránt. Egyre több húst és fehérjét fogyasztunk, egyre fontosabb az egészséges táplálék előállítása, és ez ma már nem megy a régi módszerekkel. Magyarország agrárgazdasága is be kell, hogy tagolódjék a globális élelmiszertermelési és kereskedelmi rendszerekbe, és ha nem leszünk erre szakmailag is felvértezve, kiszorulunk még a hazai piacokról is. Nagy és igazi tétje van hát az agrárszakmában a diplomás szakemberek mind nagyobb számban való kiképzésének” - hívta fel a figyelmet Varga professzor úr.

Szükség lenne az utánpótlásra

„Sajnos még ma is gyakran a kétkezi munkával kapcsolják össze a mezőgazdasági szakterületet. Holott a versenyképesség és az uniós forráslehetőségek igényelte gazdasági-pénzügyi ismeretek vagy a precíziós gazdálkodás követelte magas fokú technikai képzettség miatt ma egy agrárszakembernek igen komplex tudással kell rendelkeznie. Az agrártudományi ismeretek ezért sok esetben olyan átfogó tudást nyújtanak, amelyet nem csak mezőgazdasági, de akár egyéb gazdasági szakterületeken, így például a kereskedelmi vagy pénzügyi szektorban - is kiválóan hasznosítani lehet” - hangsúlyozta ki Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője.

„Vezető hazai agrárbankként a mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlődése érdekében elengedhetetlen szükségét látjuk az ágazat jövőbeli lehetőségeit felismerő és megvalósító agrárszakemberek képzésének és a hazai agároktatás presztízsének erősítéséhez. A fiatal szakemberek támogatására és felkarolására ezért idén ösztöndíjpályázatot indítottunk, amelyet terveink szerint a jövő évben is folytatni tudunk” - tette hozzá Tresó István.