Eltűnő feldolgozóágazattal új fejlesztési program kell a hazai zöldség- és a gyümölcstermelőknek

A nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, Győrffy Balázs Szóvetés című podcastjében a zöldség-gyümölcs szektor helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről beszélgetett az ágazat egyik képzett és tapasztalt szakemberével. Mártonffy Béla, a NAK kertészeti és beszállítóipari osztályának jelenlegi vezetője, FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács korábbi elnöke szerint komplex üzemfejlesztési kiírásra van szükség, hogy az ágazat fejlődhessen.

A Mezőhír foglalta össze, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezetén belül 5 kertészeti alosztály működik Mártonffy Béla vezetésével, ezek mindegyike saját munkaprogrammal rendelkezik. Az ágazatnak azonban vannak általánosan érvényes gyengeségei az elnök szerint. Ma már a zöldséget és a gyümölcsöt is zömében friss termékként fogyasztják a magyarok, nem otthon tárolják a pincében. Azonban a tárolás feladatát a magyar termelés nem tudta átvállalni. 

A korábban jó feldolgozóiparunk a rendszerváltás során felerészben eltűnt, az uniós csatlakozás után pedig felerősödött az import nyomása. A magyar termelés ráadásul rendkívül elaprózott. Rengeteg őstermelőt, kistermelőt foglalkoztat, akik viszont nem hitelképesek, így a komolyabb pályázatokból, fejlesztési lehetőségekből is kimaradtak. Ezek a problémák az összes ágazatunkat jellemzik, nem csoda, ha a magyar zöldség-gyümölcs termelés gyakorlatilag megfeleződött a rendszerváltás előtti időkhöz képest - közölte.

Fejlesztési pályázatokra van szükség

Mártonffy Béla bízik benne, hogy az őstermelői rendszer átalakítása nagy lendület adhat az ágazat fejlődésének. Fontosnak tartja azonban, hogy ne egy-egy részfeladatra készítsenek a jövőben pályázati kiírásokat, hanem komplex üzemfejlesztési programokat támogassanak a döntéshozók. 

Ennek része, hogy a fajtától kezdve a műszaki-technológia háttérig egységes koncepcióval rendelkezzen a pályázó üzem. 

A szakember különösen fontosnak tartotta a tárolás és a feldolgozás támogatását. Vannak ágazatok, ahol az árut lehetetlen nyersen piacra vinni, mindenképpen át kell esnie egy elsődleges feldolgozáson. A gyógynövényágazatban például a magas (70%-os) gyűjtési arányon is változtatni kell a termesztés javára. Más ágazatokban az extrém piaci kitettségen szükséges módosítani. A magyar meggy adja például a német piaci kínálat 80 százalékát. 14 ezer hektár terméséről van szó, ennek feldolgozását meg kellene próbálni saját kézbe venni – vélekedett a szakember.

A kereslet és a kínálat hangolása

Az ágazat fejlesztésének összhangban kell lennie a hazai kereslet növekedésével is. Ez nehéz, mert gyerekként alakulnak ki a táplálkozási szokásaink, másrészt a marketingkampánynak akkor van értelme, ha termékmennyiség is áll mögötte. Mennyiségi termelés azonban csak a kereslet megléte esetén jön létre. A helyzetet harmonikus együttfejlesztéssel lehet kezelni. Mártonffy szerint az ország „alkalmas arra, hogy Közép-Európa kertészeti centruma legyen”. 

Az a véleménye, hogy csak olyan érdekviszonyokat kell teremteni az ágazatban, amivel az adottságainkat ki tudjuk használni. Példaként említette a termálvíz-visszasajtolási kötelezettség eltörlését, ami azonnal jövedelmezőbbé tette az üvegházas termelést, így az ma már egyes magyarországi kertészetekben világszínvonalon folyik. A teljes cikket itt lehet elolvasni.

A teljes beszélgetés videója itt nézhető és hallgatható: