Évek óta alacsony szinten stagnál a magyar borimport, a pezsgő viszont előretör

5 év alatt háromszorosára nőtt és tavaly már meghaladta a 120 pincészetet a pezsgőt előállító pincészetek száma. Ez köszönhető a különleges, minőségi pezsgők irányába növekvő fogyasztói igénynek és a kormányzat által az elmúlt egy évtizedben a pezsgőkészítés elől lebontott bürokratikus gátaknak. Ezt közölte Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Pest vármegyei Etyeken.

Az államtitkár az ötödik etyeki Pezsgőkonferencia és pezsgőünnepen tartott konferencia nyitó előadásában kifejtette, hogy évente mintegy 140-160 ezer hektoliter pezsgőt állítanak elő Magyarországon. Így az előállított borászati termékek 5-6 százaléka ma már ennek a buborékos italnak a formájában készül - közölte az Agrárminisztérium. Az előállítás nagy részét a Felső-Pannon és a Duna borrégió fedi le. 

A politikus kiemelte, hogy a magyar bor- és pezsgőkészítő szakmai közösség felkészültsége jó alapot ad a tradicionális pezsgő minőségi reneszánszának folytatásához. Feldman Zsolt hozzátette, a továbblépés lehetőségét a kormány megteremtette, hiszen a célok elérését segítheti a megerősített eredetvédelmi rendszer és az új állami marketingprogram. Fokozottan figyelnek arra is, hogy a szőlőterületek megújításához, a technológia fejlesztéséhez is segítséget adjon.

Gyenge a magyar borimport

Az államtitkár megjegyezte, hogy a magyar borimport évek óta alacsony szinten stagnál, 2018 óta 100 ezer hektoliter körül alakul, ami a teljes magyar borfogyasztás mindössze nagyjából 5%-át jelenti. A pezsgők iránti növekvő fogyasztói igényre érkező, választéknövelő piaci válaszként értékelhető, hogy ugyan az import csak tizede a magyar termelésnek, de értékben és mennyiségben is növekedést mutatott az elmúlt években. 

2022-ben már az összes borászati termékek importált mennyiségének csaknem 20%-át, míg értékének több mint 41%-át tette ki. A magyar pezsgőt nem csak itthon értékesítik, hanem exportáljuk is, a legnagyobb piacai között - érték és mennyiség szerint is - Kanadát, Romániát, Észtországot, Svédországot és Lettországot említette. Mivel jóval magasabb az importált pezsgők értéke az exportált termékekénél, jövőbeli komoly feladat lesz ennek megváltoztatása az ágazat számára.

Borjogi újdonságok jönnek

Az államtitkár előadását a borjogi újdonságokkal zárta, ahol ismertette az új EU-s borjelölési szabályokat és változásokat, melynek keretében ezentúl az energiatartalmat, tápértéket és összetevőket is fel kell majd tüntetni a címkéken. Hangsúlyozta, a jelölési kötelezettség a 2023. december 8-a előtt készített borászati termékekre nem vonatkozik. Az elektronikus jelölés egyik lehetséges technikai megoldásaként említette a QR-kódot, amelynek közvetlenül az adott borászati termékhez kapcsolódó, jelölésköteles információkat tartalmazó elektronikus felülethez kell vezetnie majd a fogyasztókat a jövőben. 

Ezeket mondta a Nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos

Rókusfalvy Pál a Nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos a programon elmondta, hogy a nemzeti borstratégia egy 600 oldalas könyv formájában elkészült, amelyet sok tanulmány és kutatás előzött meg. Mint mondta, olyan anyagot szerettek volna készíteni, amiben nem csak marketing, hanem edukációs, gasztronómiai és turisztikai feladatok is benne vannak.

Kiemelte, hogy a stratégia elsődleges célja a boreladások növelése, valamint a termékstruktúra szűkítése mellett új kategóriák megteremtése.

A kormánybiztos közölte, hogy a világ alkoholfogyasztási piacán a sör 40, a tömény italok 30, míg a bor 23 százalékon áll, a borfogyasztás csökkenése miatt 10 százalékos túltermelés van világszinten. Mindez a hazai bor- és pezsgő-előállítók számára kijelöli az irányt, főként a fiatalok ízlésvilágának és alkoholfogyasztási szokásaiknak megismerése, lekövetése jelenthet fogyasztásnövekedést az ágazat számára.