Ezeket tették eddig, és ezt tervezik az öntözés fejlesztésére szánt 170 milliárd forintból

A klímaválság miatt is kulcsfontosságú az öntözésfejlesztés és a vízgazdálkodás hatékonyabbá tétele a magyar mezőgazdaság versenyképességének növeléséhez. Az öntözésfejlesztési stratégia megalkotásáról szóló kormányhatározat kapcsán 2018-ban végzett kamarai igényfelmérés során mintegy 1,2 millió hektár területet, több mint negyvenezer gazdálkodó igényeit sikerült felmérni. Így országszerte parcellaszinten láthatóvá vált a valódi öntözésfejlesztési szándék, valamint annak elmaradásának okai.

A kutatás több tényezőt is feltárt, többek közt ilyen például, hogy helyenként nem áll rendelkezésre felszíni víz, és sok gazdálkodó tart a bürokratikus terhektől is. Az öntözéses gazdálkodást hátráltatja az elaprózódott birtokszerkezet, illetve a termelői együttműködések hiánya, valamint a tulajdonosi hozzájárulások megszerzésének bonyolultsága is, egyes területeken pedig vízátvezetési anomáliákkal küzdenek. Fontos érv volt, hogy a fejlesztés csak hosszabb távon térül meg, a beruházáshoz és a fenntartáshoz is komoly önerő kell – írta a NAK közleménye.

Az öntözést akadályozó problémák feloldása, illetve a fejlesztés érdekében több előremutató kormányhatározat is született az elmúlt másfél évben, a feladatokhoz pedig állami forrás is került. Az előirányzott feladatok vízkínálati és vízkeresleti fejlesztésekre, továbbá ezeket támogató intézkedésekre egyaránt vonatkoznak. A vízkínálat fejlesztése kapcsán szerepel ezek között az állami művek rekonstrukciója, a nem állami művek kataszterének és rendeltetésszerű üzemeltetésének megoldása, valamint a víztározási lehetősége megteremtése. A vízkeresleti fejlesztés vonatkozásában a termelői együttműködés támogatása, a hatékony öntözés kidolgozása, további jogszabályi egyszerűsítések végrehajtása, speciális magán és közérdekű vízátvezetési szolgalom megteremtése, az öntözött területen elővásárlási és előhaszonbérleti jogok kialakítása, továbbá szakhatósági – talaj-környezet és természetvédelmi – engedélyek egyszerűsítése. Ezeken kívül egy olyan öntözési igazgatási szerv kialakítása is, amely szakmailag és jogilag is segíti a gazdákat. Támogató intézkedésként megjelenik a mezővizes középfokú oktatás, valamint a szaktanácsadás és a felnőttképzés megerősítése, illetve az öntözési ismeretek elterjesztése érdekében bemutató központ kialakítása.

A következő tíz évben 170 milliárd forint áll rendelkezésre az öntözési vízkínálat és vízkereslet fejlesztésére

A 17 milliárdos éves keret leginkább a vízkínálat fejlesztését támogatja. Mindezt annak érdekében, hogy a csatornák víz szállítására alkalmas állapotba kerüljenek – ott, ahol valós öntözési igények vannak. A munkálatok az idén elkezdődtek, és 7 kiemelt beruházásnak már az előkészítése tart. A Homokhátság valamint a Szarvas-holtág vízpótlása; a Keleti-főcsatorna és övcsatornáinak rekonstrukciója, kapacitásbővítése; Jánossomorja és térségének vízpótlása; Tiszakécske öntözőcsatornái; a Taktaközi-öntözőcsatorna; kettős működésű csatornák rekonstrukciói, kiemelten a Hajdúságban. A termelői vízkereslet fejlesztését, az öntözéses gazdálkodás elterjesztését, valamint szakmai és jogi támogatását pedig a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) ügygondnoksága alatt lévő öntözési igazgatási szerv hivatott felkarolni. Korábban itt írtunk arról, hogy: Ömlik a pénz és a víz is: évente 17 milliárd forint jut öntözésfejlesztésre.