A gazdaságos zöldségtermesztés alapja

Régen, dédapáink idejében még megkülönböztették a zöldségeket aszerint, hogy termeszthető-e öntözés nélkül, vagy sem. A mai intenzív gazdálkodás mellett azonban már minden zöldségnövény kizárólag öntözéssel termeszthető gazdaságosan.

Hazánkban nyáron a legtöbbször nagyon meleg van, kevés csapadék esik, ezért a zöldségtermesztés manapság már csak öntözéssel képzelhető el. Az öntözés hiánya és a vízgazdálkodás gyengesége negatívan befolyásolja az ágazat jövedelmezőségét.

A zöldségek nagyon rosszul hasznosítják a vizet. A termésbe és a lombozatba csupán a csapadékból és a talajvízből származó nedvesség 3-4 százalékát építik be, a maradékot elpárologtatják.

Fajok és fajták vízigénye között is hatalmas különbség van. Míg a görögdinnye, a borsó és a saláta szinte öntözés nélkül is termeszthető hazánk éghajlatán, addig a paradicsom, a paprika, a karfiol és az uborka csak folyamatos öntözés mellett termeszthető. Vannak olyan növények is, amelyek egy jókor időzített vízutánpótlással sikeresen termeszthetők. Ilyen zöldség például a zöldborsó, a retek és a fejes saláta is.

De ahogyan azt említettük már fentebb, a mai körülmények között MINDEN zöldségnövény kizárólag öntözéses vízutánpótlással termeszthető gazdaságosan!

Kell-e öntözés vagy sem? Attól is függ, hogy milyen hosszú a tenyészideje az adott zöldségnövénynek. Elmondható, hogy a rövidebb tenyészidejű zöldségek (mint például a korai káposztafélék, a korai gyökérzöldségek) kevesebb öntözést igényelnek, mint a hosszú tenyészidejű (például a paprika és a paradicsom) növények.

Jó minőségű paradicsomot csak folyamatos öntözéssel lehet termeszteni

Fajon és fajtán belül is lehet különbség vízigény szempontjából, mégpedig attól függően, hogy milyen termesztési technológiát használunk. A helyre vetett uborka, saláta, vagy akár kelkáposzta sokkal jobban hasznosítja a vizet, mint palántázott társaik. Ennek oka, hogy a helyre vetett növények gyökérzete sokkal lejjebb hatol a talajban, mint a palántázott növények, melyek csak a talaj felső, fellazított rétegében növesztik gyökérzetüket.

Jöjjön néhány érdekesség a növények vízigényével kapcsolatban:

• a brokkoli és a karfiol a rózsaképződés idején igényli a legtöbb vizet,
• fejes káposzta esetében a fejesedéstől a betakarítást megelőző 2-3 hétig kell a legtöbb vizet pótolni a növénynek,
• babnál és borsónál virágzás és hüvelyképződés idején a legnagyobb a vízigény,
• a hagymát a hagymafejek képződésekor kell sűrűn öntözni,
• paprika és paradicsom esetében virágzás és terméskötődés időszakában kell öntözésről gondoskodni.