Gyengült a magyar GDP, de van mit hibáztatni érte

Az optimista várakozások ellenére gyengült a hazai GDP-növekedés üteme a második negyedévben, amiért a mezőgazdaság és a naptárhatás okolható. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) e héten publikált adatai, de még csak első becslése szerint idén a második negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) 3,2 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezzel együtt az első 6 hónapban a GDP volumene 3,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Sok elemzőt és a piacot is meglepték a viszonylag kedvezőtlen számok, mivel általánosan 3,6 százalékos bővülés volt várható. Csak abban lehettünk biztosak, hogy az első negyedéves 4,2 százalékos bővülési ütem nem tartható., de a lassulás mértéke sokakat csalódással töltött el.     Az első adatok szerint a gyengülésért a mezőgazdaság és kisebb mértékben az ipar, valamint az úgynevezett naptárhatás okolható, míg a piai alapú szolgáltatások felfelé húzták a számokat. Naptárhatásnak nevezzük egy vizsgált és az ahhoz viszonyított időszakban eltér a munkanapok száma. Most is ezt tapasztalhattuk, mivel három munkanappal kevesebb volt a második negyedévben az egy évvel azelőttihez képest. Egyébként a naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint az előző év azonos időszakához viszonyítva 3,6%-kal nőtt a bruttó hazai termék volumene. A várakozások szerint a harmadik negyedévben a gazdasági aktivitás újból 4 százalék körüli erősödhet, amely így éves átlagban 3,9 %-ot érhet el.