Ha más nem is, a kukorica ára megindulhat felfelé

A kukorica 2017/2018. gazdasági év végén várható globális zárókészlete felfelé módosult februárban az egy hónappal korábbihoz képest. Ez árcsökkenést generálhatna, azonban a dél-amerikai időjárás sok bizonytalanságot visz a piacokra. Argentínában a szárazsággal küzdenek, míg Brazíliában a másodvetésű kukorica vetése körül adódtak problémák. Mindenesetre a dél-amerikai kukoricatermés 2018. évi tavaszi-nyári betakarítása – a bőséges világpiaci készletek mellett – várhatóan nyomást gyakorol majd az árakra. Ezzel együtt is leginkább a kukoricánál valószínűsíthető, hogy a világpiacon emelkedjenek az árak. A Tallage elemzői a kukorica 2017/2018. gazdasági év végén várható globális zárókészletét – a korábban előre vetítettnél kisebb felhasználást feltételezve – felfelé korrigálták februárban az egy hónappal korábbihoz képest. Ez az árcsökkenés irányába hatna, azonban a dél-amerikai időjárás okozta bizonytalanságok miatt ez csak a későbbiekben realizálódhat. Argentínában jelenleg a szárazság okoz aggodalmat, Brazíliában ugyanakkor kérdéses, hogy a tervezett területen el tudják-e vetni a másodvetésű kukoricát a termelők. Itt ugyanis a szokásosnál később került le a szójabab elővetemény, ezért a kukorica vetésideje is jelentősen kitolódhat. Mindenesetre a dél-amerikai kukoricatermés 2018. évi tavaszi-nyári betakarítása – a bőséges világpiaci készletek mellett – várhatóan nyomást gyakorol majd az árakra. Tekintettel arra, hogy az EU a 2017/2018. évi szezonban rekordközeli, azaz 16 millió tonna kukoricát importálhat a harmadik országokból, az uniós árak a világpiacihoz fognak igazodni a következő hónapokban. Jól látszik ez a franciaországi példán, ahol a termény ára a kisebb versenyképessége ellenére emelkedett, követve a tengerentúli trendet. Az Argentínából származó kukorica ára a bizonytalan terméskilátások miatt jelentősebb mértékben nőtt, mint az USA-ban megtermelté, így ez utóbbi versenyképessége javult a Földközi-tenger térségében, ahol jelenleg az ukrajnaival együtt a legkedvezőbb áron kínálják. Az argentin terméknél is gyengébb a pozíciója a Romániában/Bulgáriában és a Franciaországban feladott szállítmányoknak, vagyis az EU-n belül a harmadik országokból származó kukorica piacosabb az EU exportőr tagországaiban megtermeltnél. Magyarországon az AKI PÁIR szerint átlagosan 44 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a termény február elején. Ez az árszint az egy évvel korábbit 7 százalékkal múlta felül. A chicagói árutőzsdén 145 dollár/tonna közelébe araszolt a kukorica fronthavi jegyzése február derekán. A párizsi árutőzsdén 150–155 euró/tonna tartományban hullámzott a termény legközelebbi lejáratra szóló jegyzése ezzel egy időben. A BÉT-en 47–50 ezer forint/tonna között stagnált a takarmánykukorica különböző lejáratokra szóló kurzusa. Magyarországon a tavalyi aszály miatt kiesett kétmillió tonnás mennyiség befolyásolta elsősorban az árakat. Idén a belföldi kereslet a hazai feldolgozókapacitás növekedésével kiszámíthatóbb és stabilabb lesz. Az idei lesz ugyanis az első teljes éve a Tiszapüspökiben megépült izocukorgyárnak. Az új létesítmény várhatóan évi 530 ezer tonna hazai kukoricát dolgoz majd fel. Ekkora volumen már valószínűleg érezhető lesz a piacon. A hazai ipar ezzel már évi kétmillió tonna kukoricát felvesz, ami egy jó, nyolcmillió tonnás termésmennyiség esetén azt jelentené, hogy mindössze kétmillió tonnát kell exportálni. Csak viszonyításképpen, 2017 első tíz hónapjában 3,2 millió tonna kukoricát sikerült kivinni az országból. Forrás: AKI és Magro.hu