Ha nem szexi az agrárképzés, legyen gyakorlatiasabb

A Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közös célja, hogy minél többen akarjanak agrárszakmát tanulni. Ezért partnerségi megállapodást kötöttek egymással az agrárszakképzés fejlesztése érdekében. Ez pedig növelné az agrárvállalkozások versenyképességét és népességmegtartó hatását.

Kevesen akarnak agrárszakmát tanulni, ezen változtatnának

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Pest megyei szervezete megállapodott a térség oktatási intézményeivel, valamint kis-és közepes vállalkozásaival. A cél, hogy minél többen akarjanak továbbtanulni az agrárképzésben. A hírt az Agrárszektor oldal közölte.

Túl kevés gyerek akar agrárszakmát tanulni - Fotó: Pixabay, Kris Zorilla

A most megkötött megállapodás célja, hogy a középfokú agrárszakképzés növelje az agrárvállalkozások versenyképességét és népességmegtartó erejét - jelentette ki a nagykátai aláíráson Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.

Szerinte a mezőgazdaság eredményessége nagymértékben függ az ágazatban dolgozók szakképzettségétől, a szakemberhiány megoldásától és az oktatás minőségétől.

A partnerségi megállapodás Pest megyében lehetőséget nyújt arra, hogy a kamara megállapodást kössön az iskolákkal. Ehhez csatlakozhatnak az ágazati szereplők is - mondta Velkei József, a NAK Pest megyei elnöke.

Kezdeményezik a képzési jegyzék korszerűsítését, illetve a szakmai- és vizsgakövetelmények módosítását a mezőgazdasághoz és az élelmiszeriparhoz tartozó 80 szakmakörben.

A korábban elfogadott Tessedik Sámuel agrárszakképzési koncepció megújítja az agrárszakképzés rendszerét és fejleszti a duális képzést - tette hozzá Fazekas Sándor. A mezőgazdasági gépészképzésre jelentkezők száma például 2013 óta megduplázódott, így 1200-ról 2500-ra nőtt - mondta a miniszter.

Minden megyében lesz megállapodás

Az FM és a NAK valamennyi megyében köt együttműködési megállapodást a célirányos együttműködés érdekében. Ez a májusi partnerségi keretmegállapodás része, ami arra szolgál, hogy a jövőben korszerű, versenyképes mezőgazdaság alakuljon ki. Ehhez magas szintű szakképzés szükséges, amihez pedig össze kell hangolni valamennyi érdekeltnek és szereplőnek a munkáját. A megyei szintű megállapodásokhoz folyamatosan csatlakozhatnak a térség gazdasági szereplői.

Gyakorlatiasabb és hasznosabb lesz az agrárképzés

A keretmegállapodás erősíti a minisztérium és a NAK között a munkát, és ezáltal hatékonyabbá és gyakorlatiasabbá válik a szakképzés. Azt szeretnék, hogy az agrár-szakképző intézményekben minél több gyerek tanuljon. Emellett erősödjön a felnőttképzés is. A legfontosabb célkitűzés az agrár-szakképzés rendszerének megújítása az agrár- és élelmiszergazdaság sajátosságainak figyelembevételével, a duális képzés megerősítésével.

Itt olvashat arról, hogy Gödöllő lehet az agrárképzés központja.