Harmadára csökkentették a pontyok tenyészidejét a Debreceni Egyetem kutatói

Harmadára rövidítették a pontyok tenyészidejét a Debreceni Egyetem agrárkarának kutatói. Az intézmény Halbiológiai Laboratóriumában olyan technológiát dolgoztak ki, amellyel 12-13 hónap alatt elérik az ivarérettséget és a piaci méretet az egyedek. A magyar haltermelés központi faja a ponty, a tógazdasági termelés 70-80 százalékát adja. A Debreceni Egyetem Halbiológiai Laboratóriumának kutatói olyan intenzív, zárt rendszerben szaporítják és nevelik az ivadékokat, aminek köszönhetően a hagyományos, halastavi tenyészidőt jelentősen le tudják csökkenteni. Magyarországon általában hároméves üzemformában állítják elő az őshonos pontyot a tógazdaságok. Extenzív termelést folytatnak, ami azt jelenti, hogy bár kiegészítő takarmányként különböző gabona magvakat etetnek, alapvetően a tavak természetes termőképességét, hozamát használják ki. Mi azt a célt tűztük ki, hogy a 3 évet, amíg a lárvák természetes körülmények között eljutnak a piaci méretig, ami 2-2,5-3 kiló, rövidítsük le 1, maximum másfél évre – magyarázza Fehér Milán, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Állattenyésztési Tanszék tudományos munkatársa. A tenyészidő lerövidítését több biológiai és technológiai tényező együttes alkalmazásával érik el a debreceni kutatók. Egyik ezek közül az őszi, szezonon kívüli szaporítás. Szemben a természetes környezetben tapasztalt, illetve a tógazdaságokban alkalmazott májusi mesterséges termékenyítéssel, a Halbiológiai Laboratóriumban ősszel is szaporítják a halakat. Amennyiben sikerül megfelelő mennyiségű ikrát, illetve lárvát nyerni a szaporítást követően, a kis egyedeket a téli időszakban egy intenzív, zárt rendszerben nevelik.

Komplett, teljes értékű takarmánnyal etetjük az ivadékokat és a zárt tartástechnológiának köszönhetően a téli időszakot is ki tudjuk használni halnevelésre, ami a tógazdaságokban nem lehetséges. A következő év őszére, tehát a szaporítást követő 12-13 hónapon belül már elérhető a piaci méret

– tette hozzá Fehér Milán.

Hirdetés

A halak egyenletes növekedéséhez optimális vízminőségi paraméterekre van szükség. A zárt rendszerben folyamatosan biztosítják a 20 fok körüli vízhőmérsékletet és a megfelelő vízminőséget. Az ammóniát nitrifikáció során olyan nitrogénformává alakítják át, ami már nem mérgező a halra nézve, emellett folyamatos a levegőbeoldás annak érdekében, hogy az oxigéntelítettség is optimális legyen. Mindezek, valamint a teljesértékű takarmány garantálják a gyors növekedést. Amíg tógazdasági körülmények között 3-4 kg takarmány szükséges 1 kg halhús előállításához, addig ehhez az intenzív rendszerben, teljesértékű tápokkal 1,2 – 1,5 kg takarmány elegendő. A laboratóriumban különböző korosztályú pontyokkal végeznek kísérleteket, tavaly májusi, idén januári és tavaszi szaporítású halakkal egyszerre dolgoznak. Többféle módszerrel próbálják a lehető legrövidebb tenyészidőt elérni, ilyen például a monoszex állományok kialakítása. A vizsgálatok igazolták, hogy a nőivarú, tehát az ikrás egyedek, főleg a kezdeti időszakban gyorsabb növekedést és kedvezőbb takarmányértékesítést produkálnak, így tenyésztésük hatékony eszköz a tenyészidőszak jelentős mérséklésére. Mivel gazdasági szempontból a ponty az egyik legjelentősebb halfaj Magyarországon, minden innováció, ami a nevelésével kapcsolatban születik, a gyakorlati, termelői szféra érdeklődésére is számot tarthat. Mi folyamatos, szoros kapcsolatban állunk a térség számos termelőjével, akik ha nem is az egész technológiát, de annak különböző elemeit át tudják ültetni a gyakorlatba – hívta fel a figyelmet a szakember. A ponty mellett másik két őshonos halfajjal is kísérleteznek a Debreceni Egyetem agrárkarának kutatói: harcsával és csapósügérrel. Az utóbbi tenyésztéstechnológiáját szeretnék a következő 2 évben optimalizálni. A viszonylag lassú növekedésű és kistestű ragadozó hal húsa kiemelkedően jó minőségű, a nyugat-európai országokban rendkívül keresett.

Forrás: Debreceni Egyetem