Honnan lesz élelmiszerünk 2050-ben?

Egy friss tanulmány szerint a jövőben nem biztos, hogy képes lesz az emberiség fedezni élelmiszerekre vonatkozó szükségleteit. Ennek oka, hogy egyre nagyobb nyomás nehezedik a természeti erőforrásokra, valamint az erősödő egyenlőtlenségek és a klímaváltozás negatív hatásai sincsenek pozitív hatással az élelmiszertermelésre.

Mára annyira kihasználtuk Földünk adta lehetőségeinket, hogy a bolygót borító erdőségek fele már eltűnt, az édesvíz is vészesen fogy, a biodiverzitásról pedig sok esetben már nem is beszélhetünk.

2050-re már 10 milliárdan lehetünk a bolygón, így várhatóan 50 százalékkal emelkedni fog addigra a mezőgazdasági termékek iránti kereslet.

Ez a rengeteg ember gyakrabban és nagyobb arányban fog húst, gyümölcsöt, zöldséget és feldolgozott élelmiszert fogyasztani, mint például gabonát, gyorsítva az erdők eltűnését, a talajromlást és nagyobb üvegházhatású-gázkibocsátást generálva.

Komoly szemléletváltás kell, ha a jövőben is szeretnénk élelmiszerhez jutni

A legfontosabb kérdés, amit egy FAO publikáció felvet, hogy vajon a mezőgazdaság és az élelmezési rendszerek megbirkóznak-e majd az ekkorára növekvő lakosságszámmal.

A rövid válasz: igen. A föld képes ellátni ennyi embert is, ráadásul fenntartható módon, de ehhez „alapvető változásokra” szükségesek.

Az élelmezési rendszerekbe történő további befektetés nélkül sokkal többen éheznek majd 2030-ban, amikorra az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai szerint épp meg kéne szűnnie ennek a problémának.

Honnan származik majd az ételünk?

Mivel a mezőgazdaság nem nagyon nyújtózkodhat tovább a termőföld és vízkészletek tekintetében, a termelési többletet a produktivitás és az erőforrás-hatékonyság javításán keresztül kell biztosítani.

Aggasztó jelenség azonban, hogy egyes alapvető gabonák hozamnövekedése alacsony. A 90-es évek óta a kukorica, rizs és gabona hozama globálisan épp hogy 1 %-kal emelkedett, jegyzi meg a tanulmány.

Épp ezért, jelenti ki Az élelmezés és mezőgazdaság jövője tanulmány, a jövő kihívásai nem oldhatók meg az eddigi gyakorlat folytatásával.

A cél: több termés elérése kevesebb energia-ráfordítással

„A magas eszköz- és erőforrás igényű mezőgazdasági termeléssel, ami az erdőirtást, a vízhiányt, a talajromlást és az üvegházhatású gázok kibocsátását okozta, nem érhető el a fenntarthatóság,” olvasható benne.

A legfontosabb kihívás, hogy többet termeljünk kevesebb erőforrással, miközben a kicsi, családi gazdálkodások és a rászorulók helyzetét is javítjuk. Ezt leginkább egy kettős megközelítéssel érhetjük el, ami a szociális ellátórendszerbe való befektetés révén azonnal segít az alultápláltságon, hosszabb távon pedig jövedelemtermelő lehetőséget biztosít a szegényeknek.

A fenntarthatóbb élelmiszer rendszerekhez nagyobb mezőgazdasági befektetésekre lesz szükség, kiemelten a kutatás-fejlesztésbe.

A termelés és ellenálló képesség javítása mellett ugyanolyan fontos az ellátási láncban összekötni az alacsony- és közepes jövedelmű országok termelőit a városi piacokkal, akár állami szerepvállalás révén, hogy a fogyasztók tápláló és biztonságos élelmiszerhez jussanak megfelelő áron.

Forrás: FAO sajtóközlemény