Isteni döntés a rosszabb terméshozam?

Több szegény országban vélik úgy a földművesek, hogy a terméshozam egyedül az égiektől függ. A Koppenhágai Egyetem kutatója holland és etióp kollégáival közösen mérte fel a vallásos hit és a kockázatvállalás, a mezőgazdaság termelékenysége közti összefüggést. Az ok, hogy egyre több olyan bizonyíték gyűlik össze, amelyek szerint a vallásos hit és a gazdaság közt szoros kapcsolat áll fenn. Az eredményeket a Agricultural Economics szakfolyóiratban közölték.

A National Geographic írta meg, hogy Etiópiában a lakosság 80 százaléka földművesként él, az arányok hasonlóak Afrika szubszaharai részének más igen szegény országaiban is. Ezek a gazdálkodók 95 százaléka apró földeken gazdálkodik, jórészt önfenntartó gazdálkodást folytat, így rendkívül alacsony a jövedelmük is. A gazdálkodásukban a csapadékra támaszkodnak, így elsősorban az időjárástól (beleértve az aszályt, árvizet) függ, mennyire sikeres vagy sikertelen a munkájuk, és csupán egészen elenyésző részben használnak modern technológiát.

A nem megfelelő mezőgazdasági termelékenység pedig ezen országok szegénységében, éhínségeiben a legfőbb tényező. A gazdasági szakemberek szerint ez a rossz mezőgazdasági teljesítmény jórészt abból adódik, hogy nincs kockázatvállalási hajlandóság a termelőkben. De tényleg így van ez? - teszik fel a kérdést a NG oldalán.

Adatok és kutatások

„Szerkezetében és összefüggéseiben át kell értékelni azt elgondolást, hogy a szegénység a kockázatkerüléshez köthető. Túl kockázatos például az új technológiák használata, vagy az új növényfajok kipróbálása. Az adataink, illetve más kutatások adatai is azt mutatják, hogy a fejlődő országok lakói is hajlandóak a kockázatvállalásra. Ezt azonban a vallásos hiten keresztül tudjuk megmagyarázni” – fogalmazott Goytom Abraha Kahsay, a Koppenhágai Egyetem adjunktusa, aki maga is etióp születésű.

A felmérésben részt vevő gazdák 26 százaléka szerint minden döntés Isten kezében van. Az ő akaratától függ, milyen lesz a termés és mennyire lesznek sikeresek az emberek a mezőgazdasági termelésben. A megkérdezettek közül sokan pont azért vállaltak kockázatot, mert úgyis Isten kezében van a sikerük kulcsa. Bár csupán a termelők negyede tartozik e kategóriába, ez így is több millió embert jelent.

A vizsgálati eredmények alapján javulást hozhatnak azok a közös megoldások, amelyeket az egyházakkal és vallási intézmények segítségével vezetnek be, legyen szó akár az új technológiákról, akár a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás módszereiről. Mivel ezek az emberek bíznak az egyházakban, ezért az egyházon, a gyülekezetükön keresztül érkező információk talán befolyásolni tudják a döntéseiket. Az etióp lakosság mintegy kétharmada keresztény, egyharmada muszlim hívő - írták.