Jó válasz lehet a cirok-, tönkölybúza- és kendertermesztés a klímaváltozás hatásaira

A mezőgazdasági termények piaca Szerbiában meglehetősen ingatag, aminek egyik oka, hogy csak a termőterületek mintegy 2 százalékán megoldott az öntözés. Ezért a növénytermesztés eredményessége a tápanyagutánpótláson kívül főleg attól függ, hogy az adott évben van-e elegendő csapadék. Ennek hiányában egyre nehezebben tudnak felszínen maradni azok a szerbiai gazdák, akik hagyományos haszonnövényeket – kukoricát, búzát, szóját, napraforgót vagy cukorrépát – termesztenek. Ezért vizsgálták meg azt, van-e a jövője a cirok-, tönkölybúza- és kendertermesztésnek Szerbiában?

A Magyar Mezőgazdaság szakcikke számolt be róla, hogy olyan alternatív megoldásokban gondolkodnak az ottani gazdálkodók, amelyek az elmúlt évtizedekben feledésbe merültek. Az agrárszektorban dolgozó szakemberek és a termelők annak a lehetőségeit mérlegelik, hogy a vetésterületek 90 százalékát uraló kukorica, szója, napraforgó és cukorrépa mellé milyen új, termesztett haszonnövényeket lehetne beiktatni a vetéstervbe, amelyeknek piaca is lehet. Az utóbbi hónapokban több, Vajdaságban tartott szakmai rendezvényt is tartottak a témában.

Az alternatív növények termesztési lehetőségét vizsgálták és vitatták meg Zentán

A vajdasági Zentán tartott, határokon átnyúló szakmai tanácskozáson is ezeket a lehetőségeket vizsgálták meg. A rendezvényt az Interreg–IPA CBC Magyarország–Szerbia program keretében, közösen szervezte a Zentai Kertészek Egyesülete, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Kara, az Európai Ügyek Alap (Szerbia), továbbá Magyarországról a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. és a Lavina Alapítvány. A konferenciasorozat zentai állomásán Đorđe Krstić, Goran Jaćimović és Dušan Đunđerski, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának szakemberei a cirok, a kender és a tönkölybúza termesztésének előnyeit és lehetőségeit mutatták be.

Így látják a gazdák

Azok a meghívott termelők is elmondták a tapasztalataikat, akik már termesztettek ilyen növényeket. Kifejtették, hogy a rejtett lehetőségként emlegetett növények esetében a sikeres termeléstechnológia elsajátítása és a megfelelő minőségű termék előállítása jóval könnyebb, mint a hosszú távú termeléshez nélkülözhetetlen megbízható, stabil üzleti partnerek megtalálása, akik szavatolnák, hogy az új haszonnövényeket érdemes legyen hosszú távon is a vetéstervben tartani. A rendezvénysorozat előadói minden helyszínen arra törekednek, hogy a klímaváltozásra válaszként olyan rendszert dolgozzanak ki és mutassanak be, amelyek felkeltik az érdeklődést az olyan haszonnövények termesztése iránt, amelyek kevésbé érzékenyek a csapadékhiányra és a növénybetegségekre, és amelyekre kereslet van a piacon. Ebben kiemelkedőnek számít a cirok, a kender és a tönkölybúza termesztése.

Sok termelőt érdekeltek az alternatív növények termesztésével kapcsolatos információk

A vajdasági tanácskozássorozat a 72 tagszervezetet tömörítő Vajdasági Agráregyesületek Szövetségé­nek támogatásával zajlik. Ők mozgósí­tani tudják a gazdatársadalmat, és a termelők széles körét képesek tájékoztatni innovatív lehetőségekről. Kulcsár Sarolta, a Zentán szervezett rendezvény pro­jektkoordinátora megköszönte az agrárszakembereknek, a termelőknek és a falugazdászoknak, hogy szép számban részt vettek a rendezvényen, és hogy nekik köszönhetően építő jellegű szakmai vita alakulhatott ki a témában. Az előadások felkerülnek az internetre, és márciusban elindítják a Kornukópia című online képzési programot. Ennek keretében az érdeklődő gazdák díjmentesen megismerhetik a rendezvényeken bemutatott alternatív növények termesztéstechnológiáját. A teljes cikket itt lehet elolvasni.