Jobb együttműködés kellene a gyümölcsfaiskolai termesztés ráncba szedéséhez

Jellemző a magyar gyümölcsfaiskolai termesztésre, hogy a tervezett telepítésre vonatkozó információk hiányában alul- vagy túltermelés alakul ki. Mindkettő előnytelen, hiszen vagy az importnak enged teret, vagy a felesleg megsemmisítése okoz veszteséget. A hatékony szaporítóanyag-termelés alapfeltétele a kiszámíthatóság és a tervezhetőség, ennek érdekében a faiskolák közötti összefogás: a a termelők, valamint a szaporítóanyag-termelők és -forgalmazók együttműködése nagy lépést jelentene a fejlődés felé.

A Magyar Mezőgazdaság szakcikke számolt be róla, hogy a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal (Nébih) 2018. őszi gyümölcsfaiskolai leltára alapján hazánkban összesen 125 gyümölcsfaiskola szaporított 18 gyümölcsfajt 572 fajtával. Mivel az adatközléshez nem minden gyümölcsfatermesztő járult hozzá, a fajták száma még ennél is több lehet.

Az utóbbi 5 évben 3,6 és 4,4 millió oltvány között alakult a faiskolai termelés annak függvényében, hogy éppen milyen volt az időjárás vagy a telepítési kedv. A legnagyobb mennyiségben a csonthéjas gyümölcsűeket (51,2 százalék), illetve az almatermésűeket (37,3 százalék) szaporították. Ebből az alma a 2017/2018-as idényben 30,3 százalékot tett ki. A meggy (13,6 százalék), a kajszi (13,8 százalék) és a cseresznye (9,8 százalék) ennél kisebb arányban volt. Héjas gyümölcsűeket (8,2 százalék) és bogyósokat (3 százalék) jóval kisebb arányban szaporítottak.

Így csinálják a spanyolok

A vezető gyümölcstermelő országokban olyan rendszer épült ki, ami a kölcsönös együttműködésre épül. Spanyolországban a Lleida környéki faiskolák például ingyen szaporítanak akár pár 10 darabos tételeket is az IRTA Fruitcentre kutatóintézet részére. Az cserébe szakmai napokat szervez, ahol megjelenést kínál a cégeknek. Ezen felül folyamatosan törekszik olyan fajták létrehozására, amelyek egyaránt lefedik a termelő és a vásárló igényeit.

Egy hozzánk közelebbi példa az Ausztriában, Dél-Tirolban a SOLINSA (Support of Learning and Innovation Network for Sustainable Agriculture) hálózat. Ez egy tanuláson, kutatáson és innovációkeresésen alapuló rendszer, ami főleg az almatermesztést helyezi középpontba. Tagjai között termesztők, szövetkezetek, kutatók, szaktanácsadók, a köz- és magánszféra szereplői találhatóak meg.

A gyümölcsfaiskolai szektor szereplői Magyarországon is megtették az első lépéseket az együttműködés felé, és van igény az innovációra is. A fejlesztést viszont korlátozza a specifikusan faiskolákra szabott pályázatok hiánya, valamint a hazai alanynemesítésnek a termékpálya szervezetlenségéből is adódó akadozása.