Jön az újabb járvány, a Nyugat-nílusi láz?

A nyár és az ősz folyamán az Európai Unió több tagállamában, köztük Magyarországon is jelentették a lovak Nyugat-nílusi lázzal történő megfertőződését. 2018-ban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma hazánk 64 állattartó telepén mutatta ki a fertőzést. A lázzal, illetve agy- és gerincvelő-gyulladás okozta idegrendszeri tünetekkel járó betegség az esetek egy részében az állat pusztulásához is vezethet, ezért a Nébih felhívja a lótartók figyelmét a megelőző védőoltás fontosságára, valamint az állattartó helyek környezetében a környezetvédelmi és állategészségügyi előírások betartására. A Nébih Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának laboratóriuma idén 64 hazai állattartó telepen állapította meg a Nyugat-nílusi láz fertőzést idegrendszeri tüneteket mutató lovakból. A betegséget eddig 14 megye 57 településén és a főváros egyik kerületében diagnosztizálták. A súlyos idegrendszeri tüneteket kiváltó kórt főként a szúnyogok és a madarak terjesztik. A betegség az esetek egy részében a fertőzött állat pusztulásához vezethet. A Nyugat-nílusi láz ellen a lovakat megelőző védőoltással, az állattartó helyek környezetében a környezetvédelmi és állategészségügyi előírások betartása mellett végzett rovarirtással, szúnyoghálók alkalmazásával lehet megvédeni. A Nyugat-nílusi láz (West-Nile fever) vírusát először 1937-ben, Ugandában izolálták. Később kiderült, hogy a vírus nemcsak egész Afrikában (különösen gyakran a Nílus deltájában), hanem a Közel-Keleten, az egykori Szovjetunió déli területein, Délkelet-Ázsiában és Európában is előfordul. A betegséget okozó vírus a flavivírusok közé tartozik. Ellenálló képessége az élő szervezeten kívül kicsi, a környezetben madarak és szúnyogok tartják fenn. A betegség terjesztésében a fő szerepet a szúnyogok játsszák, ezért szúnyograjzások (esőzések) után nagyobb számban jelentkezhetnek megbetegedések. A vírus iránt fogékony a ló, a szamár, a szarvasmarha, a juh, a teve, de akár az ember is. Fontos kiemelni, hogy a vírus nem a fertőzött lóról terjed át az emberre, hanem elsősorban a szúnyogok révén történik. Lovak esetében a betegség lázas általános tünetekkel, illetve agy- és gerincvelő-gyulladás okozta idegrendszeri tünetekkel jár (étvágytalanság, könnyezés, nehezített légzés, majd néhány nap múlva a hátulsó végtagok gyengesége, bénulások, elhullás). A lovak egy része elpusztul vagy a súlyos tünetek miatt szükségessé válik a beteg állatok eutanáziája, más esetekben a tünetek enyhülnek és a beteg állatok idővel teljesen meggyógyulnak.